Készülődés a világ magyarságának ünnepére

Több éves hagyomány, hogy a hertelendyfalvi közösség együtt ünnepel a pancsovai közösséggel, de az idén elmaradt. A rendezvényre az idén a kevevári felnőtt és gyerekcsoport is jelezte részvételi szándékát, valamint énekkel és tánccal is készült az eseményre. Így mondhatni jó néhány felnőtt és gyerekcsoport januári és februári készülődése hirtelen félbemaradt, mint ahogy minden más tájon is, de reményeink szerint, egy későbbi és alkalmasabb időpontban sor kerülhet az eseményre.

Szepsy Eleonóra: Március. 15.

Nemzetiszín kokárdával
Ünnepelünk e napon.
Itt díszlik a szívem fölött,
Büszke vagyok rá nagyon.

Régen volt. A fiatalok
szabadságot akartak,
Jobb életet mindenkinek...
Énekeltek, szavaltak.

Szabadságharc lett belőle,
Odaveszett sok élet...
A hősökre emlékezünk,
Nekik zengjen az ének

Ugyanakkor az eltöltött 6 hónap alatt a rendezvényekre való felkészülések során egy fontos felismeréssel szembesültem. A dél-bánáti magyar közösség számára egy-egy rendezvény arra is szolgál, hogy az egybegyűltek ismereteket szerezhessenek a magyarság valós történelméről. Ilyen volt például az ’56-os ünnepség, a madéfalvi vérengzésről való megemlékezés vagy akár a ’48-as forradalom emlékére szervezett rendezvényre való készülődés. Hiszen az iskolában a szerb történelemkönyvek magyar fordítását használják, így, ha van is szó bizonyos eseményekről, mégsem biztosít megfelelő ismereteket a magyarul tanuló diákok számára, és mivel tudjuk, hogy nemzetünk történelmének ismerete pont olyan fontos, mint a magyar nyelven való kommunikáció lehetősége, ezért versek, énekek, korabeli leírások, történelmi előadások, táncok és mesék felhasználásával próbáltam színesebbé tenni az ünnepség programját. Így a próbák alkalmával megfogalmazásra került több, számukra ismeretlen szó, fogalom vagy személyiség mint például: a huszárgyerek, a baka, a csákó, Petőfi Sándor, a verbunk és a magyarok ünnepe kifejezések.  Az utolsó héten kézműves foglalkozáson a kisebbek kokárdát, tulipánt, madarat készítettek, majd lerajzolták a huszárgyereket.

Huszárgyerek huszárgyerek szereti a táncot

Az oldalán az oldalán csörgeti a kardot

Ha csörgeti hadd csörgesse pengjen sarkantyúja

Kossuth Lajos verbunkja a muzsikáltatója

Falu végén falu végén szépen muzsikálnak

Oda hívnak engemet is magyar katonának

Be is állok a verbunkba ha már verbuválnak

Elmegyek a pajtásimmal vitéz regrutának

Szép a huszár szép a huszár felül a lovára

Arany mente a hátára kard az oldalára

Virágcsokor a csákóján úgy megy a csatába

Ne sírj rózsám megtérek még a szabad hazába

Összességében, úgy érzem, ha el is maradt a rendezvény, mégis e foglalkozások révén sikerült élményt nyújtani és szép emléket idézni a magyar nemzeti ünnepünkkel kapcsolatosan óvodásoknak, alsós és felsős csoportoknak Hertelendyfalván.