A kiállítás előtti ünnepélyes megnyitót dr. Hajas Gábor bécsi követ nyitotta meg. Ezt követően egy nagyobb lélegzetvételű beszédet mondott Makovecz Imre barátja, dr. Molnár Jenő, építész, a Gráci Egyetem nyugalmazott tájesztétika professzora.
A megnyitó konferenciát a bécsi Collegium Hungaricum igazgatónőjének, Molnár Máriának szavai zárták, aki elmondta, hogy a kiállítás a világhírű magyar építész gondolkodása és gyökerei mellett alkotásának egész munkásságát átható filozófiai hátterét mutatja be. A Collegium Hungaricum UngArt galériájában mintegy hatvan grafika, az építész közel ötszáz épületterve látható, melyeken keresztül a nézők elé tárul, hogy mit gondolt Makovecz Imre a természetről és a művészi hivatásról.
A grafikákon felfedezhetőek a természetből vett motívumok, a növényvilág formái is, melyek közül többet Karl Blossfeldt, német fotográfus növényfotói motiváltak. Az építész másik fontos ihletője a magyar mitológia volt, melyet az épületek külső oromzatai és tetőformái hirdetnek leginkább.
A tervek után a Balaton teremben az építész megvalósult épületeiből összeállított fotótárlat tette teljessé a kiállítást.
„Makovecz Imre az organikus építészet egyik legjelentősebb magyarországi képviselőjeként az építészet és a természet egységét, harmonikus együttélését tartotta legfontosabb elvének.” Makovecz Imre a Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteletbeli elnöke. Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” mondta Makovecz Imre 2002-ben.
