Teltházas előadás a Csemadok-székházban
A mosonmagyaróvári pedagógus húszévnyi tapasztalatát bevetve, már az elejétől kezdve elnyerte közönsége figyelmét, és végig fenntartotta. Az előadás elején megmutatta, hogy a lepel hogyan keltette fel a tudósok figyelmét. A halszálkamintás lenvászon szövetből készült ereklye kutatása akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy a róla hagyományos fényképészeti eljárással készült negatív kép, egy fotográfiai pozitív kép.
Vér, pollen, víz- és égési nyomok
A leplet vizsgálva, vért, különböző polleneket, víznyomokat, valamint égési nyomokat találtak rajta, mutatott rá Gulyás Tamás, akit már az egyetemi évei alatt is foglalkoztatott a torinói lepel története. Az előadó nem csak azt mutatta be, hogy a leplen található szennyeződések hogyan kerültek rá, hanem az ereklye történetét is. Így a közönség találkozhatott Edessza városával, majd Bizánccal, ahol 1204-ig őrizték a torinói leplet. Szóba került Lirey városa is, ahol hosszú évek után először bukkant fel az ereklye, majd Chambéry következett, ahol a lepel megégett az 1532-es tűzvészben.
A https://www.csemadok-hu.eu/ újabb programjának résztvevői hallhattak a torinói lepel eddigi legátfogóbb vizsgálatáról, az úgynevezett STURP kutatási programról, amely során 1978 októberében, százhúsz órán át tanulmányozták a tárgyat. A különböző vizsgálatok során azt is megállapították a tudósok, hogy AB vércsoportú ember vére található a lepel felületén, a virágpollenek összessége pedig olyan flórát feltételez, amely jellemző Jeruzsálemre, és környezetére.
Mégis középkori a lepel?
Előadásában Gulyás Tamás kitért arra a szénizotópos eljárásra is, amely 1988-ban, 1325-re, plusz-mínusz hatvanöt évesre tette a lepel életkorát. Az előadó rámutatott, hogy később kiderült, a mintavételt a lepel olyan részén végezték el, amelyet az 1532-es tűzvész után kijavítottak.
A legújabb torinói lepellel kapcsolatos vizsgálatokat olasz kutatók végezték 2022-ben. A jövőben pedig egészen biztosan lesznek újabb tudósok, akik szeretnék megfejteni a torinói lepel titkát. Addig pedig tartalmas, és élvezetes élőadásokon, mint amilyet Gulyás Tamás tartott, nem csak a lepel történetét ismerhetik meg, de a közösségi élményt is megélhetik a Csemadok-székházba látogató magyarok.
