„Márczius 15-ike s iskoláink! A főváros összes iskoláiban megünneplik márczius 15-ét, mint nemzeti ünnepet. A legtöbb vidéki városból hírét vettük, s vesszük nap-nap után annak, hogy az iskolákban ünnepli az ifjúság tanáraival együtt a nagy napot. Hát Brassóban?! Még eddig erről semmi hírt nem hallottunk. Nagyon örvendeni fogunk, ha egyik-másik iskola megczáfolja azt a feltevésünket, hogy márczius 15-ének megünnepléséről a brassói iskolák s azok ifjúsága megfeledkezett.”
E sorok 1893. március 12-én jelentek meg a Brassó című lapban. Az idei év újságírójának nem kellett ilyen hírt megjelentetnie, hiszen nemcsak a város, hanem a megye valószínűleg minden iskolájában megemlékeztek a forradalmi eseményekről, ráadásul az ifjúság több ünnepi rendezvényen is fellépett.
Brassó megyében a nemzeti ünnep rendezvénysorozata már március 12-én megkezdődött, amikor is több gyülekezetben szavalatokkal egybekötött istentiszteleteket tartottak, majd a gyülekezetek területén lévő emlékhelyeknél koszorút helyeztek el. Így például Krizbán az egykori 48-as hadnagy, Szemerjey Károly egyházsegédkező és tanító síremlékénél. Ha már a helyi újságokat lapozgatjuk, akkor Szemerjay Károly személyét illetően, a Brassó című lap kiemeli 1893-ban, hogy ő volt az, aki a megemlékezések megteremtője és rendezője Krizbán, és az ottani iskola már 1890-ben lerótta „a kegyelet adóját”. Ezzel szemben a szomszédos Barczaújfaluban 1893-ban ülték meg először „1848 évi márczius 15-nek évfordulóját”, az emlékezés műsora természetesen idén is felcsendült ott is.
Négyfaluban 2023. március 14-én, a Zajzoni Rab István Középiskola diákjai a Határtalanul Programban résztvevő kisújszállási vendégdiákokkal együtt szintén verssel emlékeztek az 1848-49 forradalomra és szabadságharcra. A Verssel a szabadságért című szavalóverseny több díjazott diákját a közönség is meghallgathatta a másnapi ünnepségek során.
Az ünnep napján a közösség megemlékezése a brassói fellegvárnál kezdődött, lévén, hogy néhány évvel ezelőtt magyar emléktáblát helyezett el a városi RMDSZ az egykori 1848-49-es rabok emlékezetére. A koszorúk elhelyezése előtt Szente László egykori városi tanácsos ismertette a tábla történetét, mint ahogy a megemlékezés másik helyszínén is, a Tanácstéren található Bem-táblánál is, amely a Czeides-háznál található. Itt az Áprily Lajos főgimnázium diákjainak műsorát is meghallgathatta a résztvevő közönség, majd a magyar és a székely himnusz eléneklése után a jelenlevők egy része a Tömösi-szorosba igyekezett, hogy az ún. Magyarvárnál gyűljenek össze. E rendezvénnyel párhuzamosan a türkösi evangélikus templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, majd a templom kertjében lévő emlékköveknél koszorút helyeztek el. A George Moroianu középiskola diákjai pedig a Csángószobornál mutatta be műsorát. Délután, hagyományosan a tömösi emlékműnél folytatódott az ünnepség, amelyre leginkább a hétfalusi megemlékezők gyűltek össze. A beszámoló előtt azonban itt is idézzünk a múlt századi sajtóból.
A Brassó című lap 1888-ban egy levelet közölt: „Még most is visszhangozzák a tömösi kősziklák gróf Kuun Géza hazánkfiának a tömösi honvédemlék megkoszorúzásakor mondott, mindenkit meghatott e szavait: "Őrködjék feletted, oh emlékkő, a gondviselés, a téged környező koszorúk soha el ne fogyjanak! "Nem is múlik el egyetlenegy év, hogy e regényes sötét erdővel koszorúzott szent helyet fel ne keresnék hétfalusi, és tömösi iskolás gyermekek tanítóik vezetése alatt, vagy egy-egy mulató társaság, megemlékezve a magyar hősök vitézségéről s pohárköszöntésekkel éltetve a magyar hazát.”
Az iskolás gyerekek idén sem hiányoztak az 1874-ben emelt emlékműtől, sőt, leginkább ők voltak jelen: a rendszerváltás utáni népes emlékező seregnek ma már alig van nyoma. Idén is a Zajzoni Rab István, és a George Moroianu Középiskola diákjai és tanárjai helyezték el az emlékezés koszorúit. Előtte azonban a tömösi emlékműnél, majd később a Hosszúfalu-Alszegen, az evangélikus temetőben található Csángószobornál. Mindkét helyen Török László csernátfalusi evangélikus lelkész, és Géczi Gellért négyfalusi alpolgármester szavait hallgathattuk meg. Az alszegi temetőben megosztotta ünnepi gondolatait az Romániai Magyar Demokrata Szövetség megyei elnöke is, Kirsch Gábor, és a díjnyertes szavalók előadása mellett meghallgathattuk a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium Arany János Általános Iskolásainak ének előadását is. Az emlékezők a Hosszúfalu-alszegi parókia előtt elhelyezett Petőfi Sándor mellszobra előtt is fejet hajtottak, majd a Minden Magyarok Ünnepe Brassóban egy ünnepi gálával ért véget, ahol a Grimasz színjátszókör tagjai Petőfi-verseket adtak elő, illetve a különböző néptánc- és énekcsoportok előadásában gyönyörködhetett a barcasági közönség.
