Jelenlegi hely

Nemzeti emlékhelyeinkről Brassóban

Történelmi ismeretek közérthető formában

/ Prosenszki Róbert /
prosenszki.robert2022 képe
Ősz óta tartok vetített képes előadásokat történelmi és kulturális hagyatékunkról, nemzeti örökségünkről a Brassói Családközpontban, az idősebb korosztálynak, és a Reménység Házában, a bentlakó egyetemi ifjúságnak.
Promóciós plakát - Észak-magyarországi várak, várromok, várkastélyok (a plakáton Regéc vára, amit hozzátartozó uradalmaival együtt Zrínyi Ilona igazgatott, fia, II. Rákóczi Ferenc itt töltötte korai gyermekéveit)Promóciós plakát - Debrecen és Eger Promóciós plakát - Szekszárd és PécsPromóciós plakát - Munkács és Szepesváralja

A Brassói Családközpontban "Magyar Kulturális Délelőtt" címmel meghirdetett előadások, a délelőtt 11 órai kezdési időponttal elsősorban az idősebb, nyugdíjas korosztályt kívánta megszólítani, hiszen ebben az idő intervallumban leginkább ők tudtak időt szakítani arra, hogy eljöjjenek. Az aktív, dolgozó és tanuló korosztályoknak a késő délutáni és esti kezdési időpontok feleltek meg, így az egyetemistákkal rendszerint este tudtuk megtartani ezeket az interaktív találkozókat, előadásokat és bibliaórákat. A bibliaórákat az ifjúsági összejövetelek során az egyházközség fiatal segédlelkésze, Mózes Ambrus tartotta. Ugyanakkor néha előfordult, hogy a Családközpontban mindig délelőtti kezdéssel megtartott "Magyar Kulturális Délelőttökre" fiatalabbak is el tudtak jönni, ha például éppen szabadnapjuk volt, vagy kisgyerekes anyukák, akik szülési szabadságukat töltik, ilyenkor volt aki a kisebbik gyereket magával hozta, míg a nagyobb bölcsődében vagy óvodában maradt. Szerzői megjegyzés: kisgyerekes édesapaként magam is tisztában vagyok azzal, milyen sokrétű feladatai vannak az édesanyáknak, ezért ezúton is szeretném kifejezni őszinte tiszteletemet irántuk, nemcsak abból az apropóból, hogy nemrég ünnepeltük az Anyák napját, hanem azért is, mert nélkülük mi sem lehetnénk édesapák, az ő odaadó, türelmes, sokszor elnéző segítségük nélkül, akár a gyerek tisztába tevéséről, fürdetéséről, etetéséről és öltöztetéséről, akár más nevelési, fejlesztési feladatokról legyen szó. Áldottak az édesanyák!

Az előadások tematikailag vár- templom- és egyéb épületromokhoz, várakhoz, várkastélyokhoz, történelmi városokhoz, kiemelt nemzeti emlékhelyekhez, múzeumokhoz, nemzeti parkokhoz kötődtek. Észak-magyarországi vár és kastélytúránk után (persze, csak a projektor vásznán, és az okos TV monitorán keresztül túráztunk), történelmi, össznemzeti kulturális örökségünk szempontjából fajsúlyosabb várakhoz, nemzeti emlékhelyekhez látogattunk el vetített képes előadásaim médiumán át. Budai várkomplexum, várnegyed (királyi székhely), Visegrád (a visegrádi kettős várrendszer, királyi székhely), Esztergom (királyi és érseki székhely), Székesfehérvár, a Nagyboldogasszony Királyi Bazilika, királyi kápolnák, királyi várkomplexum maradványai, ami 500 éven keresztül volt a magyar királyok szakrális központja, egész a török hódításig, a mohácsi vész utáni tragikus időszakig. Az egykori Székesfehérvár, a középkori és kora újkori magyar királyság nagyságának, középhatalmi státuszának szimbóluma. A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. (Szent) István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után. A hihetetlenül gazdag bazilika az évszázadok során folyamatosan épült. Történetének a török hódoltság vetett véget, ugyanis ez idő alatt a királyok városa oszmán, és keresztény ostromok sorát szenvedte el. Székesfehérvár belvárosában a Romkert megtestesít mindent, ami a középkori Magyarországgal kapcsolatos. Azok a kövek kézzelfogható közelségbe hozzák nekünk Mátyás királyt, Szent Istvánt, Károly Róbertet, Nagy Lajost, Könyves Kálmánt, III. Bélát és még megannyi történelmi személyiséget, akik naggyá tették Magyarországot. Ők ott álltak, ott ültek, sokan közülük ott kötöttek házasságot, sokukat ott temettek el. Az a kis terület Fehérvár szívében a magyar történelem legfontosabb, legszentebb helyszíne. A templom falai közé 15 királyunkat temettek el. Ha vissza tudnánk repülni az időben az 1500-as évek elejére, az alábbi uralkodóink sírjánál tudnánk fejet hajtani: Szent István király, Könyves Kálmán, Vak Béla, II. Géza, II. László, IV. István, III. Béla, III. László, Károly Róbert, Nagy Lajos, Habsburg Albert, Mátyás király, II. (Dobzse) Ulászló, II. Lajos, Szapolyai János. Rajtuk kívül olyan történelmi személyiségeknek volt ott a sírja, mint Szent Imre herceg, a megvakított Álmos herceg, Ozorai Pipó vagy Mátyás király édesanyja, az Arany János által megverselt Szilágyi Erzsébet. Mellettük számos egyházi főméltóságot, főnemest és erdélyi vajdát is ott helyeztek örök nyugalomra.

Az ezt követő részekben Magyarország történelmi városaiba látogattunk el, a különböző helyszíneket, épületeket, utcákat, negyedeket, a történelmi belvárost, a napjainkra már zömében restaurált műemlék jellegű épületeket mindig adott korokhoz, személyiségekhez és eseményekhez utaltam a mesélő, magyarázó narratíva kíséretében, így a gondosan kiválogatott fotók és a rövid filmrészletek kölcsönösen erősítették az elmondott adatok, történetek, összefüggések befogadását. Várak és városok után önálló nemzeti emlékhelyeink következtek (például Mohács-Sátorhely, Ópusztaszer, Sopronpuszta, Páneurópai piknik). Külön két előadásban 10 nemzeti parkunk. Végül a záró előadásokban május második felében témánk: külhoni magyar várak, és nemzeti emlékhelyek (Burgenland, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Erdély és Partium).