A megemlékezésen a székelyföldi Pálos Rendtől, Balla Barnabás szerzetes köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédét Mindszenty bíboros gondolataival kezdte, amit az 1956. nov. 3-án elmondott rádióbeszédéből idézett: "A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akart határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől. Figyelmeztetett minden magyart, hogy a gyönyörűséges egység októberi napjai után ne adjanak helyet pártviszályoknak és széthúzásoknak, mert az országnak sok mindenre van most szüksége, de minél kevesebb pártra és pártvezérre. Maga a politizálás ma másodrendű ügy, a nemzet léte és a mindennapi kenyér a mi gondunk” majd áldással zárta beszédét: "Uram, tekints megengesztelődve, népünk 1000 éves áldozatára, amelyet ma is felajánlunk, szentjeink és nagyjaink, hőseink és áldozataink közbenjárásával, add, hogy ellenségeink cselvetései között szilárdan helyt álljunk és őrizz minket szüntelen békében."
Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke beszédet mondott és megemlékezett a forradalomról. „1956, a magyar történelem egyik legnagyobb csodája, '56 tette végérvényessé a nemzeti tudatban, a szabadság szeretetét. De ’56 nem értelmezhető, az azt megelőző 8 év nélkül. Az előtte álló 8 év, a '48 és '56 közötti diktatúra kísérletet tett arra, hogy megfosszon bennünket önmagunktól, a kultúránktól, a hitünktől és nem mellékesen a tulajdonunktól, a vagyontárgyainktól. E nélkül nem értelmezhető '56 bátorsága, hősiessége. A forradalom mámoros napjai után, harc és megtorlás következett, amikor már nem volt mámoros a hangulat, a bátorság átalakult egy méltóságteljes kiállássá. A forradalom harcosai és áldozatai együtt jelentették azt, hogy '56 végül is nem bukott el, hanem '56 győzött! Ne felejtsük el, hogy ezek a szabadságküzdelmek az elmúlt években is folytatódtak. '56-hoz hűségesnek lenni minden nap lehet, és minden nap kell. Van most is egy olyan támadás ellenünk, a magyarság ellen, Európa ellen, amiről mindenféleképpen meg kell emlékezzünk: az új népvándorlásról, amely nem egy spontán folyamat, nem egy ártalmatlan folyamat."
Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az elmúlt években is meg kellett védenünk Magyarország szuverenitását, így most is meg kell védenünk Magyarországot, Európát a „lopakodó megszállástól." Ugyanis nem csak menekültek jönnek, elsősorban már nem csak menekültek. A magyar, az európai emberek jövője, biztonsága manapság ugyanolyan fontos érték, mint bármi más. Meg kell védeni Magyarországot, Európát és mindenkinek a józanságára ugyanúgy szükség van, mint az emberiességére, mert ez a kettő együtt adja ki a teljességet. '56-ban a forradalmárok is fontosnak tartották, hogy megtartsák a magyar nyelvet, a magyar kultúrát, a magyarok hitét, a magyar hagyományokat, a magyaroknak a tulajdonát. '56-ban az erdélyi magyarok is szolidaritást mutattak a pesti srácokkal. Az összes határon túli területen feléledt a nemzeti összetartozásnak a tudata. A brutális megtorlás ugyanúgy sújtotta a határon túli magyarokat, mint az anyaországban élőket. Kádár elárulta az erdélyi magyarságot is, az '56-osok erőfeszítéseit, amit ne felejtsünk, ha Kádár nosztalgiával szembesülünk mostanában. A '89-es esztendő elhozta Erdély számára is a szabadságot.
Az elnök úr kiemelte az erdélyi magyar közösség erejét, és az elmúlt 95 esztendő kihívásait. Jelenleg is politikai fordulatra kerülhet sor: a két nemzet szabadsága csak akkor lehet teljes, ha egymás szabadságát tiszteletben tartjuk. Az autonómia létrejötte jelentheti Székelyföld, Erdély számára a megmaradást. Kidolgozásra került az autonómia tervezet Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében. 2015. október 24-én, Székelyföld természetes és történelmileg kialakult határainak őrtüzeinek való kivilágításának kezdeményezése is a nemzeti közösségi összetartozást jelenti, a székelység megmaradását, élni akarását.
A rendezvényen közreműködött Fülöp Zoltán, a Csiky Játékszín Jászai Mari díjas színművésze, Ráduly Gábor zongoraművész Csíkszeredából, növendékem, Kerekes Kinga, a Segesvári Mircea Eliade Líceum magyar tagozatának diákja és jómagam. Kinga 2 székely népdalt adott elő, az én műsorom: Kodály Zoltán Székelyfonójából „A csitári hegyek alatt", Kodály feldolgozása: Isten hozzád szülöttem föld és Lehár Ferenc Cigányszerelm című operettjéből a "Messze a nagy erdő". Fülöp Zoltán színművész, Fekete Pál, 1956 című versét adta elő.
Az 56-os forradalomhoz méltó megemlékezésen, vehettünk részt, és szép számmal képviseltük magunkat Segesvárról is. Köztük Tóth Tivadar, a Segesvári Gaudeamus Alapítvány Igazgatója, Szabó József a Fehéregyházi Petőfi Művelődési Egyesület elnöke és Gáll Ernő, a segesvári RMDSZ elnöke, megyei tanácsosa.
