avagy innovatív meseadaptálás alkalmazkodva az igényekhez és a helyzethez
Többen az ösztöndíjas társaink közül együtt is elkezdtünk gondolkodni, mindezt azért, hogy összefogva olyan online programokkal készüljünk fel az előttünk álló 2 hónapra, amelyek méltóan tükrözik az ösztöndíjas szolgálatunk eddigi céljait.
Sokan foglalkozunk gyermekekkel és szerettünk volna valami különlegeset adni nekik. Ezért megalakítottuk az online mesecsoportot, aminek később a Szoba-mesék nevet adtuk.
Az első mesejátékunk a „Három kívánság” egyfajta próba volt. Jóformán meglepetésként készítettük a többieknek, hogy lássák, mire gondoltunk pontosan az ötletelésnél. Ezután kaptak kedvet többen, és kezdtük el kiválasztani a meséket. Minden mesejátékot több Zoomos megbeszélés előzött meg. Ilyen módon osztottuk fel a szerepeket, beszéltük meg a jeleneteket és a helyszíneket. Ezután ki-ki otthon felvette a saját szerepjátékát, majd ügyes társaink összevágták a videókat, és megszülettek a Szoba-mesék.
Óriási lelkesedéssel és izgalommal kezdtük el a munkát, és nagyon vártuk, hogy milyen fogadtatása lesz. A gyermekek és a felnőttek is nagyon megszerették ezeket az eljátszott történeteket, sok pozitív visszajelzést kaptunk már az első pár mesénk után, ami fokozta lelkesedésünket.
Csoportunknak 14 aktív tagja van. Közöttük 2 színésznő segít bennünket, hogy minél profibb meséket legyen lehetőségünk bemutatni. A fantáziánkat ugyancsak megmozgatva szedjük össze a jelmezeinket, legtöbbször saját ruhatárunkat felhasználva, így akadnak vicces, de kreatív megoldások. Emellett próbáljuk megtalálni a lehetőségeinkhez mérten a legjobb, és a leginkább hasonló helyszíneket, hogy a folyamatosságot érzékeltessük a jelenetek között. Tudni kell, hogy a jelenetekben látható helyszínek általában a saját otthoni környezetünkben (udvaron, mezőn, réten, tisztáson, közeli erdőben) kerültek lencsevégre. A meséket saját YouTube csatornára feltöltve tudjuk megosztani közösségeink tagjaival. Amolyan “exkluzív” csatornaként működik, ennek függvényében csak a link birtokában lehet megtekinteni, ezért is tartjuk nem mindennapi videó montázsnak a Szoba-mesék részeit.
Nekünk ez remek alkalmat teremt a közösségeinkkel való kapcsolattartásra. Minden alkalommal, amikor elkészül egy mese és megosztjuk velük, együtt örülhetünk, majd pedig alkalomadtán beszélgethetünk róla, tanárként feladatokat adhatunk hozzá. Különleges élmény a gyerekek számára, hogy tanáraik, nevelőik, kedvenc “bácsijuk” és “nénijük”, “benne vannak a tévében”.
Volt olyan visszajelzés, amikor a gyerekek többször is megnézték az általunk elkészített Szoba-mesék részeit (hiszen ahogy fentebb említettük valamilyen formában szerepet vállaltunk a gyerekek életében - pl. tanárként), amely után a szülők videófelvételen keresztül eljuttatták nekünk, hogy mennyire örülnek ezeknek a kreatív meséknek, s hogy a legtöbb esetben tanulságos információkat tartanak meg maguknak, amely jó hatással van egy gyermek fejlődésére.
Tudják, hogy nekik és értük készülnek a mesék, és nagyon hálásak érte. Mi pedig igyekszünk valami pluszban részesíteni őket, és a meséket megpróbáljuk tudatosan hozzájuk vagy éppen aktuális témákhoz igazítani. Erre jó példa a Macskacicó című mese, ami azért készült, mert Fózer Dóra zoboralji (Felvidék) közösségében egy szép, új magyar óvoda épül, melynek beton kerítésére a magyar népmesék képkockáit szeretnék festeni, hogy feldobják vele a szürkeségét. A mese kiválasztásához Dóra szavazást írt ki, melyből a Macskacicó került ki nyertesként, így nekik szerettünk volna kedveskedni ezzel a választással. Van egy másik hasonló példa; a Dömdöm című Lázár Ervin mese, azért került be a repertoárba, mert Nagy Karina doroszlói (Vajdaság) színjátszó csoportja éppen azzal a mesével foglakozott hónapok óta, amikor a vírus miatt hirtelen le kellett állni a próbákkal… Így a bemutató elmaradt, de a gyerekek kicsit kárpótolva érezhették magukat ezáltal. Tudták, hogy nekik és értük készült ez a rész.
Az eljátszott meséink között voltak népmesék, Lázár Ervin mesék és még egy saját magunk által írt, modern kori mesét is eljátszottunk. Eddig sikeresen tudtuk tartani a heti megjelenést, ennek fényében, öt rész jelent meg.
A mesék elkészítése komoly háttérmunkát igényel. A meséket közösen választottuk ki, főleg azt tartva szem előtt, hogy vicces legyen, esetleg ismeretlen a gyerekek számára és amit legkönnyebb volt helyszínileg és technikailag is megoldani.
A videók leforgatása előtt Zoomon egyeztetünk több részletről is, hogy ki melyik irányba beszéljen, vagy hogy ki milyen helyszínen forgat, milyen ruhába, hogy lehetőleg harmonikus legyen a végső videó.
Hogy mit jelent számunkra a Szoba-mesék projekt? Mi így fogalmaztuk meg az ezzel kapcsolatos gondolatainkat:
Halász Hargita: A játékosságot és kreativitást különös módon éltem meg szereplőként, hiszen minden a virtuális tér közvetítésével került csak a gyermekek elé - visszajelzések alapján sikeresen.
Bence Norbert: Nekem sikerélményt nyújtott, hiszen ezekkel a felvételekkel nem mindennapi módszerrel próbáljuk bevezetni a gyerekeket a mesék világába.
Simon Andrea: A kreativitás és a jókedv, amit kiemelnék. Öröm úgy dolgozni, hogy felnőttként nem veszítettük el gyerek-énünket, és szeretnénk valamilyen szerepet játszani egy mesében, hogy ezzel másoknak is örömöt okozzunk.
Tóth Noémi: Sok nevetést és ösztönzést, hogy mindig van más út, bízni kell és a jó társak megtalálnak hozzá az online térben is.:)
Czine Attila: Nagyon sokat tanultam ebből a közös projektből úgy technikai dolgokról, mint kreativitás terén. Jó volt hallani a gyerekek és szülők pozitív visszajelzéseit.
Fózer Dóra: Színt hozott a mindennapjainkba, új kapcsolódási pontot adott a közösségeinkkel, akiknek örömet szerezhettünk és nekünk is feltöltődés volt minden perce!
Martin Vivien: A szobamesék egy olyan színfoltja lett az elmúlt három hónapnak, ahol mi ösztöndíjasok egy új arcunkat fedtük fel, sokan a közösségünk előtt és magunk előtt is. Sok kreativitást és csapatmunkát vett igénybe, és a végeredményért is mindig együtt izgultunk. A közösségünk gyermek tagjai örültek, hogy ha a képernyőn keresztül is, de láthatnak minket, a felnőttek pedig velünk együtt derültek jókat egy-egy jelenetünkön.
Tímár Karina: Számomra egy kiváló lehetőség volt a szoba-mesékkel való foglalkozás. A gyerekeim ezáltal láthatták, hogy a meséket milyen sokféleképpen lehet használni. Közösségemben igen nagy sikere volt a vidám, játékos, kreatív és innovatív gyakorlatoknak. Már arról is szó esett, hogy a jövőben ők is játszanak egy mesét, a meséink példájára. Úgy gondolom, hogy nagyon sok téren fejlesztette a gyerekek, fiatalok figyelemképességét, kreativitását.
Társulatunk különlegessége, hogy 15-en, 15 településről, és 4 különböző országból dolgozunk össze. Sokunk még nem is találkozott személyesen egymással, de az összhang mégis megvan köztünk. Szeretjük ezt a projektet, mert összeköt minket egymással, és a szórványban élő szeretett közösségeinkkel is.
A csoportunk lelkes tagjai: Bence Norbert, Bíró László, Czine Attila, Fózer Dóra, Gresa Dávid, Halász Hargita, Martin Vivien, Nagy Karina, Pap Boglárka, Szekeres-Ugron Villő, Techet Gábor, Tímár Karina, Tóth Noémi, Varga Orsolya és jómagam.
Ahogyan a mesék is közösen készültek, úgy ez a cikk is eképpen íródott.
Itt a vége, fuss el véle!