December 21-én Nagygejőcön, 22-én pedig Ungváron tartottunk karácsonyi műsort
Minden egy nap ünnep nálunk,
Napfordulón jövőt nézünk,
Gonoszt űzünk, jót igézünk,
Hej regő rejtem!
A fenti sorokat egy ismeretlen poéta írta a múlt század végén arról az időszakról, amely András-naptól Gergely-napig, vagyis november végétől március derekáig tart: a téli időszakról, vagy ahogyan az egyház nevezi, a karácsonyi ünnepkörről. Ezekből a szokásokból szemezgettünk mi is.
A Nagygejőci Általános Iskolában december 21-én mutattuk be a karácsonyi műsort. Magát az előadást az iskola tanári kara szervezte és állította össze, a néptánccsoportok pedig egy-egy műsorszámmal mutatkoztak be. Az alsó osztályosok karácsonyi csillagjárással léptek a közönség elé, a felsősök pedig regöltek. A szeptemberben megalakult tánccsoportok első bemutatkozása volt ez, melyet nagy izgalom előzött meg és vastaps követett.
Az Ungvári 10-es Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskolában december 22-én, a néptánccsoportok Szép Kelet, szép nap címmel mutatták be műsorukat a szülőknek, tanáraiknak és tanítóiknak. Fontosnak tartottam megismertetni a gyermekekkel a téli ünnepkör általuk egyáltalán nem ismert szokásait. Az első osztályosok bölcsőcskéztek, a Kiscsüllő Lucázott, Perduk Zsófia János köszöntőt énekelt, a Csüllővel pedig felelevenítettük a gálocsi (ungvári járás) betlehemes játékot. Az egyes műsorszámok előtt archív felvételekkel és a szokásokat bemutató szövegek lejátszásával vezettük fel a nézőknek, hogy mit is láthatnak majd megelevenedni a színpadon. Műsorunkat a Csipkés együttes játéka gazdagította. A közel 80 gyermeket megmozgató karácsonyi műsorunkkal reményeink szerint hozzájárultunk a közelgő ünnepre való lelki félkészüléshez.
