Cserkészélmények a Patakok Országában 2016. 09. 24.
Szeptember utolsó szombatján reggel a Gyimesbükki Plébánia előtt izgatott cserkészek készültek a Tarhavasi Túrára. A 133-as számú zászló alatti cserkészcsapat nevét Dani Gergely volt gyimesi plébánosról kapta.
Négy nap heves esőzését követően nagy örömünket leltük a napsugarakban, amelyek már a tízórai cserkészinduló éneklése alatt megalapozták a napunk szépségét.
„Cserkész fel a fejjel, a harsona zeng, Álljunk csatasorba vidáman! Ránk vár a világ, ez a harc a mienk, Katonái vagyunk valahányan! Jó fegyverünk izmos karunk, Égő szemük, s vidám dalunk, Amerre nézünk, megterem A győzelem, a győzelem!”
A szombati túra főként a természetjárás szeretete ezen belül pedig a herbáriumok megismerése köré épült. Három-négy kilométeres séta után elhagytuk a főutat, és elkezdtünk a gyimesi lankákon felkapaszkodni a tarhavasi sziklák felé. Tarhavas – hasonlóan, mint a környező patakok – Gyimesbükkhöz tartozik. Utunk csodálatos tájakon vezetett, olykor a hegyi legelők gazdáitól kértünk jóváhagyást, hogy a kavicsos patakok medrei helyett a területükön tudjunk áthaladni megóvva a lábainkat a balesettől.
Első hosszabb megállónkat egy hecsedlibokor mellé szerveztük, ahol a lelkes társaság egy kis „borkányos” üvegre való csemegét szedett.
Gyimesi túránk során láthattunk galagonyabokrot is, amelyet más néven Isten gyümölcsének is neveznek. Továbbá a mezőket még zsálya, zsurlófélék és megannyi különleges réti virág tarkította.
A tarhavasi sziklákon való láblógatásunk után a megérdemelt falatozás következett, egy szélcsendes völgyben szalonnát sütöttünk, majd néhány cserkészjátékot játszottunk. Amelyekben a memória fejlesztésén túl és a mozgás is szerepet kapott.
Az élménydús és kellemes fáradtságot hozó szombati napunk délután négy órakor zárult a Plébánián.
Ezen az örsi eseményen sajnos kisebb létszámban vettünk részt, amelynek oka, hogy az idősebb korosztályba tartozó gyimesi cserkészek számára már elkezdődött a középiskolai vagy egyetemi élet, Csíkszeredában illetve Marosvásárhelyen. Ennek okán a Plébánia nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a jövőben minél több fiatalabb gyermeket vonjunk be a cserkészet világába, megerősítve ezzel a szórványközösséget, továbbá egy szemléletet adjunk az egyén számára is a közvetlen környezete megismertetésével és ezáltal megszerettetésével.
