- A Fehér megyei Abrudbányát a 2011-es népszámlálási adatok alapján közel ötezren lakják, mit kell tudni erről a festői környezetben megbúvó kisvárosról?
- Abrudbánya a környék legrégibb és legfontosabb városa, a sorsa mindig a környék bányászatához volt kötve. Kezdetben az aranybányászat volt a város létezésének és fejlődésének alappillére, ma a rézbányászat a fő iparág, de jelen vannak más ágazatok is. Ugyanakkor a vendéglátóipar még nem fejlődött fel a környék adta turisztikai lehetőségekhez.
- A lakosság mintegy 1 %-át magyarok alkotják, milyen a magyar közösség?
- Egy élni akaró közösség. Egy olyan közösség, amely méltóságteljesen akarja megélni magyarságát, működtetve a legfontosabb intézményeit: a templomot és az iskolát -az épített örökségnek fontos szerepe van a közösségünkben. Az igazság az, hogy fogyunk, de próbálunk hosszú távú megoldásokat találni a fennmaradáshoz.
- 2007-ben alakult meg az Abrudbányai és Verespataki Magyar Kulturális Egyesület a vezetésével, milyen célokat tűztek ki a szervezet számára?
- Az asszimiláció folyamatát szerettük volna megállítani. Célunk, hogy a magyar nyelv ne szoruljon ki a közösségből, illetve hogy a kommunista diktatúra által ejtett sebeket orvosoljuk. Ha nem teszünk semmit, a magyar Abrudbányának híre-hamva sem lesz az épített örökségen kívül, de néhány évtized és az is elpusztulna. Az egyesület célkitűzései tervezett és kitartó munkát igényeltek, de most 10 év után nyugodtan mondhatjuk, hogy megérte.
- Úgy tudom, hogy az egyesület nagyobb sikereket is elkönyvelhetett már magának, a Közösség Napja és a Farsangi Bál is nagy népszerűségnek örvendenek a helyiek körében.
- Mi, abrudbányai magyarok megtanultuk, hogy a járható út a béke útja. Eseményeink ezért nyitottak, had ismerjék meg a román testvéreink is a magyar kultúrát. És nem tévedtünk: a farsangi bál például egy nagy siker - a múlt évben 250 abrudbányai vett részt rajta
- Milyen terveik vannak az elkövetkezendő időszakra nézve?
- A legfontosabb a tervezett programok minél sikeresebb lebonyolítása lenne, illetve közös programok szervezése más szórványsorsú közösségekkel – ez utóbbi téren kiemelten fontos a Petőfi Program ösztöndíjas-hálózata. Szeretnénk továbbá baróti gyerekekkel közös táborozást szervezni, és a Kolozsvári Színház minél több előadásán is részt vennénk.
- Az egyesület 2017-től a Petőfi Programhoz is csatlakozott fogadószervezetként. Miben tud az abrudi magyaroknak segítséget nyújtani a program?
- Nagyon sok tervünk van, ezért munka is van elég – mindig jól fog a segítség! Ugyanakkor jól eső érzéssel tölt el, hogy fontosak vagyunk az Anyaországnak.
- Végezetül, hogyan látja a jövőt a helyi közösség szempontjából?
- Amíg vagyunk, büszkén megéljük magyarságunkat. A múlt megtanított rá minket, hogy mindig van remény, hiszen Abrudbánya magyarsága kerek kétszáz év alatt kétszer pusztult el és mindig feléledt. Bízunk az Istenben és szárazon tartjuk a puskaport!
