Kisebbségi szemle Banja Lukában
Komoly rendőri jelenlét és városi felfordulás előzte meg az idei kisebbségi szemlét a Boszniai Szerb Köztársaság, illetve Bosznia-Hercegovina „de facto” központjában, miután az idei rendezvény megnyitását maga Milorad Dodik, boszniai szerb elnök vállalta magára. Az ünnepélyes megnyitó, illetve a biztonsági intézkedések után aztán kezdetét vette a szabad előadássorozat. Míg a sportcsarnok közönségterében szebbnél szebb nemzeti tradicionális ételek készültek, a színpadon 5-10 percenként váltották egymást az előadók, hogy hazájukra jellemző performansszal szemléltessék művészetüket a teltházas csarnoknak.
A többségében gyerekekből álló művészeti csoportokat minden bizonnyal három előadó törte meg: kilencedikként lépett színpadra a budapesti Hoppál Mihály Band két tagja, akik gitár-basszusgitár felállásban énekkel, illetve beatbox-szal egy pillanat alatt koncerthangulatot varázsoltak a terembe az eredetileg Sebestyén Mártától ismert Édesanyám rózsafája című dallal, nem kis ovációt kiváltva ezzel. Az utolsó két fellépő (ukrán, illetve orosz kisebbség) professzionális néptánccsoporttal jelentkezett, a diszkósított kalinka pedig olyan partihangulatot teremtett, hogy a nézőtéren ülő idősebb korosztály is felváltva lóbálta előre a lábait.
Az előadások után minden jelenlévőnek lehetősége volt végignézni a standokat és kipróbálni az ott kiállított ételeket/italokat. A magyar standnál igazán nagy tömeg gyűlt össze, köszönhetően a magyar tagság előrelátásának. A rendezvény előtt órákon keresztül készítették a szalámis és kolbászos szendvicseket, bejgli pedig a helyi alkotás mellett egyenesen Budapestről is érkezett. A stand asztalára egyebek mellett olyan tárgyak is kerültek, amik a magyarságot, vagy éppen Budapest szépségét jelképezik.
A rendezvényen a banja lukai Magyar Szó Egyesület elnökségén kívül volt szerencsénk üdvözölni Gyenge Anikót, a Szarajevói Magyar Nagykövetség első beosztott diplomatáját, illetve kedves férjét, továbbá Slaven Grbic tiszteletbeli konzul urat, aki egy családi eseményt hagyott ott, hogy találkozhasson a fellépőkkel és a tagsággal. Köszönet illeti továbbá a budapesti küldöttséget: Hoppál Mihályt, Kovács Mihályt, illetve az őket és a bejglit fuvarozó szüleimet is.
A rendezvény másnapján Milivojevic Irén vezetésével a Krupa na Vrbasuhoz kirándultunk a zenekarral, illetve volt lehetőségünk ellátogatni a banja lukai ciszterci szerzetesekhez, ahol az eredeti trappista sajt készül. Tradicionális ebédünk elfogyasztása után Slaven Grbic és felesége elbúcsúzott a budapesti csapattól és köszönetét fejezte ki a nagy segítségért.