Tavaly, év elején a Nemzetpolitikai Államtitkárság emlékévet hirdetett a „lovagkirály” trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából, hogy László jelentőségére és szellemiségére emlékeztessen. A hír hallatán kezdtünk el mentorommal, Görföl Jenővel beszélni arról, milyen formában lehetne az emlékév kapcsán azt a László király ihlette művészettörténeti kincset is megmutatni, ami számos felvidéki templomban látható. Ekkor vetődött fel egy vetélkedő triviális ötlete is, és az, hogy a „nyeremény” mindenképpen egy kirándulás legyen, melynek során „élőben” láthatják a versenyzők ezeket az ábrázolásokat. Mentorom pedig már rögtön hívta is telefonon Kovács László történészt, egykori gimnáziumigazgatót, aki a korszak ismerője és a Szent László legendákat ábrázoló freskók kutatója; hiszen ők ketten nagy templomjárók: mentorom fotózza, történész barátja pedig értelmezi a középkori freskókat. (Eddig 9 könyvük jelent meg a témában.) Szóval nem kellett sokat győzködni a tanár urat, hogy legyen tudományos vezetője a versenynek. Témában pedig aligha van ideálisabb a lovagkirály alakjánál, hiszen izgalmas történetek övezik nevét, az egyik legismertebb magyar szent, akire az Anjou királyok példaképként tekintettek. Ennek is köszönhető kultusza; és a 13-15. században a Szent László-legendaként ismert freskóciklusok keletkezése.
A művészettörténeti kincseken túl László alakja az irodalomban is megjelenik, és természetesen történelmi adatok, krónikabeli feljegyzések is megmaradtak. Ezeket gyűjtöttük össze a vetélkedőre kiadott oktatási segédanyagba (a szél-járás folyóirat különszámába, mely a Csemadok honlapján elérhető), ami a csapatok felkészülését segítette. A verseny három fordulóból állt. A csapatoknak először egy internetes feladatsort kellett kitölteniük, majd a második fordulóra Alsóbodokon, valamint Nagymegyeren került sor. A vetélkedőre jelentkezett 24 csapatból végül 13 került a Deákiban, szeptember 22-én megrendezett döntőbe, ahol a Kovács László, Varga László helytörténész és Gál Péter népművelő, Szent László kultuszának kutatója alkotta zsűri értékelte a csapatok teljesítményét.
A diákok az első két forduló során is alapos tudásról adtak számot, de a döntőn az elmélyült ismereteken túl előadói- és vitakészségüket is megcsillogtatták. A döntőbe a somorjai, galántai, lévai, szenci, pozsonyi, komáromi Selye Gimnázium, a dunaszerdahelyi Magángimnázium és a győri Kazinczy gimnázium csapatai kerültek be, akik a versenyt támogató Fórum Intézet igazgatója, Simon Attila szerint már nyertesek, hiszen olyan tudást szereztek, amelyet senki nem vehet el tőlük.
A verseny győztese a pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium diákjai, Gyűrösi Anna, Kováts Virág Borbála és Haják Norbert alkotta csapat lett, felkészítőik Kulcsár Mónika és Dubovszky Attila voltak. A második a komáromi Selye János Gimnázium csapata, Rancsó Dorottyát, Bánki Bencét és Šiška Dávid alkotta csapat lett, akiket Deák Irén készített fel. A harmadik helyen pedig a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium csapata: Ábrahám Eszter, Ilonka Dorka és Kazó Bálint végzett, felkészítőjük Németh Tibor volt. A döntős csapatok jutalma könyvnyereményeken túl egy jutalomkirándulás, mely során szepességi és gömöri freskókat vehetnek szemügyre. A Csallóközből induló buszos, kétnapos kirándulás állomásai: Pónik, Rimabrézó, Pelsőc és Rozsnyó voltak, másnap Poprád-Szepesszombat, Kakaslomnic, Szepeshely voltak.
