Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület jóvoltából Reményik Sándor Megemlékezés, az író 125. születési évfordulója alkalmából. Az ő költészete előtt tisztelghettünk, aki az erdélyi magyar irodalom egyik meghatározó alakja. Az ünnepi megemlékezés képzőművészeti kiállítással kezdődött. A XX. Zsoboki Alkotótábor alkotó művészei, a költő művei által ihletett munkákból állítottak ki.
Az est házigazdái Kilyén Ilka és Kilyén László, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat színművészei voltak.
Pomogáts Béla Széchenyi-díjas magyar kritikus, tanár, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora ünnepi beszédében elmondta: „Akkor áldozunk Reményik Sándor emlékének, akkor őrizzük ezt az emléket, akkor visszük közelebb az emberek szívéhez, ha verseinek terjesztésében vállalunk szerepet, nem csak a magyar közönség számára, hanem a nagyvilágnak, Európának is. Amit Reményik Sándor az erdélyi magyarok és az egész magyar nemzeti közösség nevében, mint panaszt, mint kívánságot, mint vágyat, mint kívánalmat, mint lelkiismereti problémát megfogalmazott, nem lehet csupán a miénk, ennek egyetemes jelentősége is van. A magyar irodalom Európának és az egész világnak is szól, Reményik Sándor akkor szól nekünk is, ha a világ meghallja a hangját.”
Nagy Miklós Kund, újságíró, rádió riporter, művészeti író ünnepi beszédében megemlékezett a Reményik Sándor évforduló mellett, az egyesület 25. évfordulójáról is. Kihangsúlyozta Lorántffy Zuzsanna fejedelemasszony három erényét, melyet Tompa Mihály is megfogalmazott: lélekfőnség, szív és kedély. Az író kiemelte a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Alapítvány komoly munkáját, színvonalas rendezvényeit, ahol a fejedelemasszony nevét viselő alapítvány, ezen erényeket mindig szem előtt tartotta.
Szarka Gábor, a magyarországi Csikszeredai Főkunzáltusának konzulja a következő üzenetét hozta:
„Reményik Sándor a magyar nemzet egyik legnagyobb költője. Életét egymásra hatóan két tényező határozta meg, kereszténysége és magyarsága. Reményik a mának és a jövőnek is üzen. Védjük meg értékeinket! Kereszténység nélkül nem létezhet magyar nemzet, hiszen 1000 éves magyar államiságunk a keresztény gyökeren alapszik.A keresztény magyar nemzetet és a magyar államot kell tovább építenünk. Reményik Sándor a szenvedések közepette is mindig az életet és élni akarást hirdette, ha a magyar emberben van erő és kitartás, akkor csodákra és túlélésre képes.”
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója beszédében a múlt ápolásának fontosságáról beszélt, valamint, miként tehetjük a múltat a jelen részévé, hogy az mindig friss és eleven maradjon. Ebben fontos szerepe van a megemlékezésnek és az összefogásnak. „Sok felöl jöttünk, sokfélék vagyunk, de egymás felé tartunk. Tudjuk milyen a versengés ideje, de azt is milyen az összefogásé, amikor nem egymásnak, hanem egymásért feszülünk."
A Reményik Sándor Művészeti Stúdió Alapítvány, a költő emlékének méltó ápolására kötelezte el magát. Az alapítvány Reményik Sándor Díjjal tüntetett ki olyan marosvásárhelyieket, akik évek óta sokat tesznek azért, hogy az ünneplés méltó és színvonalas legyen. A díjakat Farkas Zoltán adta át. Díjazottak:
- Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület. Sikeres rendezvényeinek, gazdasági tevékenységének titka, az egyesület kitűnő vezetése és a tagok erőteljes részt vállalása, együtt gondolkodása, közös munkája.
- Nagy Miklós Kund, közismert művészeti író, újságíró. Számos hazai és külföldi lap, folyóirat közölte írásait. Rádiósként, riporteri-szerkesztői, kulturális osztályvezető beosztásban elsősorban az irodalom és a művészetek népszerűségével foglalkozott.
- Náznán Olga, a Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnöke. A vezetése alatt az egyesület a legsikeresebb éveket tudhatja maga mögött. Egész erdélyi, marosvásárhelyi magyarságunkat alázattal szolgálja.
A gálaműsoron kiváló előadásban hallhattunk verseket, Kilyán László színművész és Jancsó Miklós író, színművész előadásában, aki meglepetés vendég volt a közönség számára.
A délelőtt lezajlott Reményik Sándor Versmondó Verseny győztese, Adorjáni Sára szavalását is hallhattuk.
A megemlékezésen Ritziu Ilka Krisztina színművész mezőségi népdalai hangzottak el csodálatos előadásban. Az est színvonalát Trózner Kincső és Buta Árpád Attila énekművészek is emelték. Zongorán kísért: Páll Erzsébet.
A megemlékezésen készült fotók ide kattintva megtekinthetőek.