Megemlékezés Medgyesen és környékén
2018-ban a medgyesi unitárius templom és a Millennium-ház adott otthont Medgyes városa március 15-i ünnepi megemlékezésének. Székely és magyar népviseletbe öltözött asszonyok fogadták és tűzték fel a kokárdát a közel százhúsz résztvevőnek. Zászlós bevonulással kezdődött az ünnepi műsor, melyben Fodor Tibor Attila kapta meg a zászló hordozásának megtisztelő feladatát. Elsőként Bíró Beátrix, a Báthory István Általános Iskola 8. osztályos tanulója Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz című versét szavalta el.
Márkos Hunor Elemér, a medgyesi unitárius egyház lelkésze, az esemény házigazdája köszöntötte a megjelenteket. Beszédében arra biztatta az egybegyűlteket: „Bármi legyen az elhivatásunk, a megbízatásunk, melyet Istentől kaptunk, az egyetlen egy feladatunk az, hogy ezt a magot ne hagyjuk elszáradni, hanem öntözzük, locsoljuk, és ne csak egy napot áldozzunk a gondoskodásra. Most itt van egy csodálatos lehetőségünk, hogy egymás szívdobogását meghalljuk és ezt az ünnepi hangulatot vigyük tovább: az életünket, óráinkat, pillanatainkat tegyük ünneppé.”
Az unitárius énekek közös eléneklése után Csíki Szabolcs római katolikus segédlelkész emlékeztette a hallgatóságot: az 1848-as forradalom a hazaszeretetről, hűségről és a hitről tanít. Az erőfeszítések robbanó ereje a hit. A hit éltette a márciusi ifjakat is, távlatok nyíltak meg bennük és általuk.
Székely Zoltán református lelkipásztor gondolatait megosztva azt is elmondta: az ünneplésnek olyan vetülete is van, mely az elhallgatásról és az önvizsgálatról szól. Akinek hivatása van, annak feladata van, mely egyúttal tanítványságot is jelent. Ehhez hívta beszédében segítségül a bibliai igét, miszerint: „Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg?” A közösen elmondott Miatyánk imádságát áldásosztás követte.
Az ünnepi műsorban újra a gyerekek kaptak főszerepet. Tirmai Anita, 5. osztályos tanuló Ábrányi Emil: Él a magyar c. versét mondta el, és őket követően a Báthory iskola gyermekeinek kórusa négy népdalt énekelt el.
Orosz Csaba, Szeben megye és Medgyes RMDSZ elnöke kiemelte: „Nekünk, szórványban élő magyaroknak még nagyobb jelentőséggel bír a mai nap. A márciusi hősök szellemében óriási küzdelmet folytatunk a beolvadással szemben. Nekünk kötelességünk megmaradni és vállalni a reánk mért sorsot. Nem lehetünk kishitűek, nem lazíthatunk. Ha lemondunk anyanyelvünkről, gyökértelen idegenekké válunk, akik nem találják meg helyüket.”
Sógor Csaba, RMDSZ-es európai parlamenti képviselő ünnepi beszédében úgy fogalmazott: ’48 hívószavát ma is meg kell hallanunk, a magyar közösségnek nincs más feladata, mint ma is megállni a talpán a hétköznapokban, az iskolában, a családban, a munkahelyen, az egyházi és közösségi életben egyaránt. „Ez a hívószó azt is jelenti, hogy nem lehet se hazát, se országot örökölni, minden nemzetnek ezért meg kell küzdenie. Országot, hazát, egyházat, közösséget, családot és hitet is el lehet tékozolni, ha nem tudunk felelősen gondolkodni és cselekedni” – hangsúlyozta.
Benedek Zakariás, parlamenti képviselő arra emlékeztette a hallgatóságot: micsoda bátorság kellett a megkopott, de hatalmas és erős politikai rendszer ellen fellázadni 1848-ban. Ezért is van mit tanulnunk a márciusi ifjaktól és van mit átadnunk az utánunk jövőknek.
Olteán Csongor, az RMDSZ ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke és MIÉRT elnök felidézte városát és egykori iskoláját. Mint mondotta, tizenöt éve ballagott el a medgyesi Báthory padjaiból, ahol először hallott a forradalomról, először énekeltek Kossuth-dalt és itt tanulta meg az első Petőfi verset. „Örömmel tölt el, hogy szülővárosában tarthatom első március 15-i ünnepi beszédemet. De úgy gondolom, az ilyen ünnepek nem csupán abból állnak, hogy beszédeket hallgatunk, hazamegyünk, és nem történnek bennünk változások. Az ünnep számomra nem csupán egy történelmi esemény, hanem gondolkodásmód.” – mondta.
Vajda Szilvia, a Báthory iskola, 3. osztályos tanulója egy széki katonadalt énekelt el.
Őt követően Barabás János, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét olvasta fel a medgyesi hallgatóságnak.
Stefán Tünde karnagy vezetésével a Medgyesi Magyar Vegyeskórus három Kossuth-dalt adott elő. A himnusz közös eléneklése után a zászlóvivőt követve a Millennium-házba vonultak át az ünneplők.
A megemlékezés részeként megnyitották a Magyar szecessziós építészet Európában című kiállítást a Millennium-ház nagytermében, amely Brüsszelből indult útjára. „Azért készült ez a kiállítás, hogy felhívjuk a figyelmet az épített örökségünk megőrzésének fontosságára és megmutassuk azt, hogy a magyarok az építészet területén is mertek nagyok lenni, így tudtak olyan értéket létrehozni, amelyre ma egész Európa büszke lehet” – fogalmazott Sógor Csaba.
Szeben megye több magyarlakta településén és történelmi emlékhelyein is megemlékeztek, melyekbe Nagyszeben és Medgyes képviselete évek óta bekapcsolódik. Március 18-án, vasárnap Szelindeken, Bem tábornok és Petőfi Sándor egykori szálláshelyét őrző emléktáblánál, majd az egykori csata helyszínén, Kiskapuson, a Petőfi parkban, illetve Erzsébetvároson az istentiszteletet követően, majd a temetőben tartottak koszorúzást, a két helyi honvéd síremlékénél.
A Báthory István Általános Iskolában 15-én délelőtt iskolai megemlékezést tartottak a medgyesi diákok is, Seichan Ildikó történelemtanárnő felkészítésében.
Petőfi Sándor: Csatában (részlet)
Szilaj lelkesedés
Foly bennem, mint tüzár,
A vérszag és a füst
Megrészegíte már,
Előrerontok én,
Ha élek, ha halok!
Utánam, katonák,
Utánam, magyarok!
Medgyes, 1849. (március 2-3.)
