Vajdasági szórványból a Rákóczi Szövetség Gloria Victis rendezvénysorozatán
Utazásunk első megállója a Lakiteleki Népfőiskola volt. Mindannyian elfoglaltuk a szálláshelyünket, megebédeltünk, s felkészültünk a budapesti útra. Délután 3 órakor csatlakoztunk a Budapesti Műszaki Egyetem előtt a megemlékező diákokhoz. Itt tudatosult a fiatalokban, hogy első ízben találkozhatnak a világ magyarságával, hiszen voltak itt a Kárpát-medence minden régiójából és még az óceán túlról is, szórványból és diaszpórából középiskolások és egyetemisták. A fáklyás felvonulás előtt szem- és fültanúi lehettünk a Műegyetem aulájában zajló 1956-os emlékünnepségnek, melyet az egyetem előtt kihelyezett óriáskivetítőn nézhettünk végig. Az emlékünnepség végéhez érve a Rákóczi Szövetség fiatal aktivistái már osztották a fáklyákat és a magyar zászlókat. „Felfegyverkezve” elindult az ünneplő diáksereg a Bem térre. Az, hogy több ezer határon túli fiatallal közösen indulhattunk útnak ezen a felvonuláson, már az is felemelő élmény volt számunkra. Mi is megtettük azt az utat, melyet 1956-ban azok a bátor fiatalok, akik az orosz megszállók ellen fogtak fegyvert és vonultak a pesti utcára. A Bem téri koszorúzást követően visszamentünk a buszokhoz és elindultunk a MOM Sportközpontba, ahol részt vettünk a Rákóczis Légy-Ott! középiskolás találkozón, majd a Bagossy Brothers Company koncertjével ért véget kalandos napunk.
Másnap hazafele azon gondolkoztam, vajon mit üzen számunkra 1956? S már tudom, hogy 56’ üzenete számunkra a küzdelem, a szabadságvágy. Küzdjünk azért, hogy megmaradjunk szerte a világban igaz magyarnak. Az 1956-os hősök az elnyomás ellen és a megmaradás mellett küzdöttek. Minden határon túli régióban más problémákkal kell szembesülnünk, de a legnagyobb csatát a megmaradásért kell vívnunk.
Köszönjük a lehetőséget a Rákóczi Szövetségnek és a Magyar Nemzeti Tanácsnak, hogy az ürményházi fiatalokkal első alkalommal részt vehettünk ezen a színvonalas rendezvénysorozaton.
