Amikor a Facebookon néhány hete megosztottam egy bejegyzést a Temesvár környéki farsangi magyar bálokról, megkérdezte egy kedves ismerősöm, hogy valóban részt veszek-e valamelyiken. Ha ugyanis kimennék Ótelekre, ő elvinne. Rögtön igent mondtam. 2020. február 15-én elérkezett a bál napja, kora este beültünk az autóba Temesváron, és Ótelek felé vettük az irányt.
Utunk során szép, de helyenként szomorú táj tárult elém. A Temesvár és Ótelek között található Bobdán megpillantottam egy valaha igen impozáns, mára a végtelenségig lepusztult római katolikus templomot, amely jól szimbolizálja az egykor prosperáló, de büszkeségét máig megőrző bánsági régió viszontagságos sorsát.
–„Abba a templomba évtizedek óta nem tette be senki a lábát” – mondja kísérőm, akit megkérek, hogy álljunk meg néhány fotóra. Aztán továbbhajtunk.
A vörösbe boruló naplementében egyik falu követi a másikat. Az egyik szerb, a másik román többségű, de ami igazán érdekel, az maga Ótelek, ami kis szigetként a mai napig magyar többséggel rendelkezik. A Temes folyó 2005-ös áradása sokaknak okozott nehéz éveket, számos ház megroggyant, sokaknak nem volt lelki erejük házuk és életük újjáépítéséhez, és elköltöztek. Helyettük románok és szerbek érkeztek a faluba.
Amikor megérkezünk Ótelekre, a magyar szó hallatán kicsit megnyugszom. A kultúrház előtt a helyiek rögtön észrevették, hogy nem környékbeli vagyok, nem beszélem a helyi ö-ző nyelvjárást, de már el tudok nekik dicsekedni az elmúlt hónapokban magamra szedett regionális szókinccsel. El is újságolom nekik, hogy a bál előtt még el kell mennem a kisboltba szukért, cujkáért és plászáért. Barátsággal fogadnak, sőt egyesek el is újságolják, hogy már hallottak rólam.
Az idei farsangi bál nem valamelyik civil vagy politikai szervezetnek köszönhetően, hanem a helyi magyar fiatalok szervezésében és az óteleki pedagógusok hozzájárulásával valósult meg. A farsangi műsorra Pál Renáta, Talpai Adél, Mészáros Judit és Patakfalvi Tünde készítette fel a gyerekeket. A gyerekműsorok után következett a jelmezbemutató, amely a szülők és a pedagógusok komoly felkészüléséről és kreativitásáról tanúskodott. Bemutatkozott Michael Schumacher, a Rubik-kocka, a Polgármester úr, Szörnyella de Frász, James Bond és még sokan mások.
A jelmezek bemutatása után a helyiek farsangi fánkkal és teával kedveskedtek a közönségnek. Mielőtt elérkezett volna a felnőttek ideje, kihúzták a tombolákat, majd elkezdődött az élőzenés bál, a Pink zenekar muzsikájával. Az éjszakáig tartó mulatság után visszaültünk az autóba, és a bánsági tájra leszálló ködben lassan visszautaztunk Temesvárra. Az ünneplés után ismét eszembe jutott az Ótelekre vezető út látványa: noha a bobdai templom továbbra is az enyészet martaléka, a bált látva örömmel állapítottam meg: Ótelek él, és élni is akar.
