A Petőfi Kulturális szalon rendezvényei
A sorozatnak az elsődleges célja, hogy a kortárs magyar szépirodalom jelentős, ismert és kevésbé ismert alkotóit mutassa be az egész Kárpát-medencéből. Az első Petőfi Kulturális Szalon-estet január 25-én tartották az Áprily Lajos Főgimnázium dísztermében. Meghívottja Sántha Attila József Attila-díjas költő, valamint az ő vendége, a brassói származású Ferencz-Nagy Zoltán volt. A két szerző már a délelőtt folyamán rendhagyó irodalmi órát tartott az Áprily Lajos Főgimnázium XI. osztályos diákjainak. 2023. február 22-én, a Magyar Próza Napjához kapcsolódó erdélyi körút utolsó állomásán Szőllősy Mátyás, Oberczián Géza, és a délvidéki Sándor Zoltán írásaival ismerkedhetett meg a brassói közönség.
A szalon harmadik rendezvényén részben a márciusi forradalmi napok emlékezetéhez, részben a Petőfi-emlékévhez kapcsolódóan "Feleségek felesége" címmel zenés pódiumműsort tekinthettünk meg Szendrey Júlia emlékére, Tallián Mariann és Lázár Balázs magyarországi színművészek, valamint Csörsz Rumen István régizenész előadásában. A produkció a kort megidéző látványvilágban, a zene és az irodalom egységében igyekezett hozzánk közelebb hozni Szendrey Júlia egyéniségét, amely párhuzamban áll a kor szabadság vágyával.
Az elmúlt hónap utolsó szerdáján pedig a kolozsvári Márton Evelin látogatott el Brassóba. A sportolónak induló, majd végül művészettörténetet végzett szerző irodalmi indulásáról beszélt szárnypróbálgató gyerekkori levelekről, amelyek arra pályára állították, amelynek mostani állomása a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztése. A több díjjal is kitüntetett Márton Evelin bemutatkozó kötete 2008-ban jelent meg, azóta összesen hat önálló könyve látott napvilágot. Mottója: „…sem igazi kolozsvári, sem igazi székely nem vagyok, de aztán hozzáedződtem mindehhez, és azzal szoktam vigasztalni magam, hogy ebben a sem kint, sem bent állapotban sokkal lényegesebb dolgokat láthatok meg. A legfontosabb számomra az, hogy magyarul írok, szinte mindegy, hogy hol.” És ír Kolozsvárról, a székely faluról, az erdélyi nyelvszigetről, akár meg sem nevezve a helyeket, mint a legutóbbi két regényében a "Solea minor"-ban és a "Farkashab"-ban, mert nem a hely a fontos, hanem a fogyó kisebbség, a nyelvvesztés, a kelet-európai társadalmi átalakulások. Míg a Solea minor című könyvet úgy is olvashatjuk, mint egy kataklizma utáni sziget lakóinak történetét, elvonatkoztatva a felhangtól, amely utal arra, hogy mégis rólunk is szól ez a regény, addig a "Farkashab"-ban megjelenő konkrét eseményekben, történetekben Kárpát-medencei önmagunkra is ismerhetünk. A komoly mondanivalók ellenére is könnyed, jó hangulatú beszélgetés részesei lehettek a jelenlévők. Ebben a hónapban pedig a gyerekirodalom egyik helyi szerzőjével, Gál Andreával találkozhatnak majd a patinás iskola dísztermében.
