Forradalom gyerekszemmel
Az After school-ban a gyerekekkel igyekeztünk megfejteni, miért is fontos emlékeznünk a hősökre. Egy gyermek megkérdezte tőlem, hogyan tudok magyarul, ha Szerbiából érkeztem. Ennél tökéletesebb felvezetőt nem is tervezhettem volna; elbeszélgettünk arról, hogy hogyan élünk más országban, és mégis magyarok vagyunk. Nagyon figyelmesen hallgattak, amikor az ‘56-os eseményekről is megkíséreltem beszélni. Építőkockából alkottunk egy Sztálin-szobrot, ami előtt szomorúan vonultunk el. Amikor pedig a tüntetőkről kezdtem beszélni, és arról, hogyan lett a forradalom, az óvodások dicsőségesen ledöntötték a szobrot. Megtanultuk, miért a lyukas zászló a szimbóluma az akkor történteknek, és azt is, mit követeltek a helyére. A gyerekek ‘56-os zászlót készítettek, majd Kossuth-címert színeztek, a legkisebbek pedig újra és újra építették azt a bizonyos szobrot és amikor a ledöntésnek ideje következett, hangosan kiáltották: SZABADSÁÁÁG!
Október 23. istentisztelet
Szerdán, október 23-án a Református Egyházközségben a megemlékezés istentisztelettel indult. Szilágyi Zoltán tiszteletes Lukács evangéliumának 6. fejezetének 37-42 verse alapján hirdette az igét, annak is az elejét kiemelve: “Ne ítéljetek, és nem ítéltettek”.
"Aki ítél, az ítélet alá kerül"- hangsúlyozta a lelkész - "így történt, hogy a kommunizmus alatt is akik ítéltek, azokat mára büntetés alá helyezték. Minket Jézus felmentett az ítélet alól, és ezért nekünk sem kell másokat ítélni. "
Az istentisztelet után előadást hallhatott a gyülekezet, amelyet szintén Szilágyi Zoltán tartott. Röviden felvázolta a második világháború utáni eseményeket, valamint új dolgokat tudhattunk meg az akkori vezetőkről. Az októberi forradalmat és szabadságharc előzményeit, a kirobbanás napját korabeli fényképekből láthattuk, így nem csupán lelki szemeinkkel vizsgálódtunk. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy az akkori nyugati hatalomnak fontosabb volt az olaj, mintsem az, hogy Magyarországnak segítsen. Ez az időszak Erdélyben is nyomot hagyott; lelkészeket, egyetemi tanárokat hurcoltak el munkatáborokba. A cél a megfélemlítés volt, megelőzve ezzel, hogy az erdélyiek példát vegyenek a magyarországi szabadságharcosokról, melyek közül a legismertebb talán Csiha Kálmán, aki 1957-ben koncepciós per áldozata lett, és tíz évig börtönökben, munkatáborokban raboskodott. A rendszerváltás után református püspöknek választották meg.
Az alkalom Nemzeti imádságunk eléneklésével zárult.
