A Dél-bánáti Karácsonyi Szokások és Betlehemes Játékok 27. találkozója
Egy rendhagyó dél-bánáti, vándor jellegű karácsonyi eseménnyel készültek a házigazda pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület tagjai, akik a Borromeo Szent Károly katolikus templomban fogadták a nagyérdemű közönséget. 27. alkalommal rendezték meg azt a kezdeményezést, amely a dél-bánáti hagyományőrző közösségekben jelenlévő generációk találkozási pontja is egyben.
Itt valóban az óvodás korúaktól az idősekig mindenki jelen volt, mint fellépő és mint érdeklődő. Gyuris László plébános úr és Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagjának ünnepi köszöntője után 14 műsorszámot előadó számos formáció lépett fel, köztük ének-, anyanyelvápoló- és tánccsoportok, akik hűen őrizték nemzeti hagyományainkat és népszokásainkat.
Pancsova és Hertelendyfalva mellett Keveváráról, Torontálvásárhelyről, Ürményházáról, Nezsényről, Versecről, Sándoregyházáról és Székelykevéről is érkeztek fellépők.
Az elmúlt hónapok során, a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület, mint fogadószervezet mellett, a pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület munkájában is segíthettem. Így abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy most is résztvevője lehettem az előkészületeknek, és természetesen a műsorvezetés szerepét is szívesen vállaltam.
A szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalatok mellett elengedhetetlen számomra az is, hogy a helyi törekvések közösségekre gyakorolt hatásait tanulmányozhassam és mérhessem fel, ezzel is szolgálva a külhoni magyarság jövőjét.
Már korábban is foglalkoztatott a kérdés, hogy nemzeti identitásunk, népi szokásaink milyen kapcsolatban állnak a kereszténység e jeles ünnepével, és miként segíti egymást ez a két terület, ami mentén sok-sok ember él, és ami a mai napig meghatározza a magyar kultúrát.
Szent István olyan keresztény országot alapított, és olyan saját lábakon álló államot kívánt, melyben a függetlenség és a kereszténység a nemzet szilárd fundamentuma. Büszkék vagyunk arra, hogy erős, független, keresztény nemzetként tudunk visszanyúlni népművészeti értékeinkhez.
Ebből kifolyólag olyan kulturális előnyben részesülünk, amelyben hagyományaink különböző formái összefonódnak egymással, de ha mélyebben szeretnénk beleásni magunkat a nemzet és a vallás kapcsolatába, akkor több olyan törekvést és folyamatot is fel tudunk sorolni, amelyek egymás szerepét emelik magasabb szintre.
Alapvetően már azzal is közelebb juthatunk a vallásossághoz, hogy részt veszünk a népi hagyományok őrzésében és a népművészeti előadásokon, adott esetben egy templomi liturgikus szertartás keretében. A népművelődés kérdéseket is felvet, mint például a családalapítás és a gyermeknevelés fontosságának kérdése, melyben a felekezetek is választ tudnak adni számunkra.
A népszokások a fő értékek reprezentálásával, a bennünk felmerülő kérdések nélkül is erősítik a keresztény gondolkodásmódot.
A Dél-bánáti Karácsonyi Szokások és Betlehemes Játékok színtere – függetlenül az adott év helyszínének jellegétől – az emberekben már összekapcsolja azokat az érzelmeket, amelyeket Jézus Krisztus születésének öröme iránt táplálunk, és amelyek egyúttal a hagyományaink őrzését szolgálják.
Az éneklés gyönyörűségét is megtapasztalhatjuk a népművészetben és a vallásban egyaránt, ami az utóbbi érték szempontjából az imádságok legszebb formája. A dallamtapadásnak köszönhetően pedig akár évekkel később is eszünkbe juthatnak azok a szövegek, amelyek Jézus Krisztus születését éltetik.
A művelődési egyesületek közösségi tevékenységei pedig rávilágítanak arra, hogy sokszor együtt tudunk elérni sikereket, amivel mások boldogságát is elő tudjuk segíteni, és ez is motiváló erőként hathat ránk, hogy ragaszkodjunk a gyülekezeti életben betöltött szerepünkhöz és hívásunkhoz.
Összességében egy nagyon fontos szemle ez a Dél-bánátiak számára, amely mára vajdasági szintű rendezvénnyé nőtte ki magát.
