XXII. Mérföldkövek konferencia
Hogy rögtön a tanulságokkal kezdjük, Szakály Sándor történészt, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatóját, a konferencia egyik előadóját idézem, aki a Csemadok lapjának adott interjúban így összegezte a rendezvényt: „Ezek az alkalmak, mint amilyen egy helytörténeti konferencia is, azt jelzik, hogy a közösségekben van - és talán azt is, hogy egyre erősödik a - megtartó erő. Ez nagyon fontos, hiszen akárhogy is nézzük, az elcsatolt területek magyarsága különböző okokból csökken. A helytörténeti konferencia és az ehhez hasonló rendezvények pedig önbizalmat adnak a közösségnek, hiszen azt segítik elő, hogy bemutatásra kerüljenek az újabb kutatások, hogy ezek a területek miért fontosak a magyarságnak, milyen események történtek itt.” S persze kitért arra is, hogy a kollégák kutatásai milyen érdekességeket kínálnak a szakmának, és a tágabb közösségnek is. C. Tóth Norbert előadását említve, aki Az esztergomi Érsekség Mátyás király uralkodása alatt c. előadását pl. azzal kezdte, hogy ugyan Udvard nem nagy település, de gyökerei mélyre nyúlnak, hiszen II. Lajos király 1523-ban járt itt. Mátyás király és az esztergomi érsekség kapcsolatáról szóló előadásában pedig szemléletesen vázolta fel azt a változást, mi szerint Mátyás törekvése az érsekség hatalmának a gyengítése volt, így az őt megkoronázó Szécsi Dénes és Vitéz (Zvednai) János után egyre kevésbé jelentős egyházi személyek kapták meg ezt a pozíciót, odáig menve, hogy 1486-ban Beatrix unokaöccsét, a 7 éves Estei Hippolitot nevezte ki érseknek. Az így meggyengült érsekségi tevékenység következményei közé tartozik, hogy a klérus körében visszaszorult az egyetemi tanulmányokat folytatók száma, és a karrierlehetőségek is csökkentek. Mindez a király számára természetesen előnyökkel járt, hiszen az érsekség jövedelmei feletti döntést így magához vonta, jövedelme, hatalma nőtt. Az érsekség talpra állításának feladata Mátyás halála után kezdődhetett csak el, Bakócz Tamás vezetésével.
A következőkben Csorba László előadása az 1848-as eseményeket alakító személyiségek magánéletének egy-egy részletéről lebbentette fel a fátylat. Szót ejtett Petőfi Sándor és felesége koltói nászútjáról, majd az özvegy újraházasodásának körülményeiről, Batthyány Lajos és a Zichy lányok szoros kapcsolatáról, valamint a Széchényi Ferenc és Széchenyi István szerelmeiről.
Kovács László történész Magyar önszerveződés az első köztársaságban címmel részletesen mutatta be, hogy a magyarság önszerveződése miként zajlott politikai, közéleti, művészeti és oktatást érintő kérdésekben, s mindezt milyen sajtóorgánumok kísérték. Szót ejtett a magyar pártokról, Lelley Jenő szerepéről, de a pozsonyi Toldy Kör, a komáromi Jókai Egyesület és a kassai Kazinczy Társaság érdemeire is kitért, valamint olyan érdekességeket is megosztott, minthogy ebben az időszakban szinte hihetetlenül sok, 650 magyar sajtótermék jelent meg rövidebb-hosszabb ideig.
Szakály Sándor az 1941-es Kassát ért bombázás körülményeiről tartott előadást, melyben azokat a tényeket vette számba, melyek azt bizonyítják, hogy szovjet bombázók vették célba Kassát.
A történészek előadásai után került sor a hetényi történészek bemutatkozására. Az alapiskolás diákok helytörténeti tevékenységüket mutatták be Rancsó Andrea tanárnő vezetésével, aki ismertette, hogy mindez a munka egy átfogó tanterv keretében valósul meg, mely szerint a helytörténet a hetényi iskolában nem önálló tárgyként jelenik meg, hanem a tantárgyak tananyagába építik be, hiszen így sokkal hatékonyabban tudják a diákok elsajátítani a módszereket, és sokkal inkább beépül a tudás.
A konferencia elején a deportálások emlékoszlopánál koszorúzásra került sor, valamint a Patria Díj átadására is, melyet idén a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás kapott. A díjat a vezetőséget képviselve Korpás Árpád vette át. Végh László, a somorjai Bibliotheca Hungarica igazgatója laudációjában kiemelte, hogy a Társulás kiemelkedő munkát végez Pozsony történelmének széleskörű megismertetésében, hiszen a 21. század technológiájában rejlő lehetőségeket kiválóan használják, emellett a városi séták, pop up kiállítások, karácsonyi vásáron való részvétel, mesekönyvek, naptárak kiadásával élővé teszik ezt a tudást.
Előnézeti kép: Görföl Jenő
