Egri csillagok csatajáték Nagyszőlősön
„Esküszöm az egy élő istenre, hogy véremet és életemet az Egri Vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít, sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról szót sem ejtek! Isten engem úgy segéljen!”
Mondták ezt mindannyian azért, mert az Őseink nyomában rendezvénysorozat keretében a nagyszőlős melletti Szelíd Lovas Központ nagykarámját az 1552-es egri várostrom helyszínévé varázsolta Margitics Erik és családja. Így valóban arra az egy órára igaz volt:
„Ez a vár itt most az ország!”
A résztvevők sokfelől érkeztek. A szőlősi lovasok és barantások mellett a beregszászi baranta csapat tagjai a tavasz folyamán sokat készültek, próbáltak. Beregszászból, a 4. számú iskolából két busznyi erősítés érkezett, igaz, ők főleg a török sereget gyarapították. Utazásukat a nefelejcs Virágszalon támogatta. Színes kendőkből turbánt kötöttek, övet a derekukra, s volt, akinek mindenféle tarka, keleties tunika, köntös is akadt. Magyarországról egy igazi kun hagyományőrző is eljött, Horák Zsolt, aki lóhátról irányította az ostromot Kara Ahmed pasa szerepében.
Dr. Kész Barnabás tanár úr pedig Kobzos Ádámként, a krónikásként mesélt a csatajáték előtt a török időkről, közben pedig a korabeli ostromról, ezzel irányítva is a játék menetét.
A magyar várban a magyar vitézek között sok bosnyák szó is esett, hiszen Bosznia-Hercegovinából az ottani Magyar Polgárok Egyesületének fiatal tagjai erre a rendezvényre eljöttek közénk Fülöp Dóra Petőfi Ösztöndíjas vezetésével. A sok eső és a hosszú út sem tántorította el őket egy kárpátaljai kirándulástól, amelynek egyik napján becsatlakoztak a várjátékba. Megtanultak íjászkodni, vívni is.
Érkeztek még megvédeni a várat Csepéből is. Ábrány Krisztián görögkatolikus atya nemcsak gyerekeket hozott, de Bibliával a kezében ő maga eskette föl a vitézeket a vár védelmére.
Az ostrom ágyúszóval kezdődött, majd a törökök csatakiáltással rohamoztak. 3-szor próbálták elfoglalni a falakat, s volt egy rövid pillanat, amíg a várba betörve úgy tűnt, sikerrel járhatnak. Azonban a 3. ostrom végén a magyar vitézek meggyújtották a tüzes kereket, amitől az ellennek inába szállt a bátorsága, és végleg megfutamodott. Az egri védők egészen a tórendszerré változott mező végéig kergették őket. Majd a két sereg a lovasok, és Dobó várkapitány vezetésével megbékélve együtt vonult be a meghajolni a közönség elé.
„Az ilyen rendezvények a magyarságnak megerősítést, nekem pedig örömöt adnak. Az iskolában nem is feltétlen találkoznak magyar történelem fontos mozzanataival, vagy a könyvben leírt pár mondaton gyorsan átsiklanak. Aki azonban beállt szerepelni, vagy megnézett minket, egy életre belé vésődhet az egriek, a magyarok hősiessége.” - mondta Fábián István a csata után arra a kérdésre, hogy miért fontos számára, hogy a történelmi lovas napon minden évben szerepet vállaljon.
