Irodalmi előadás a házasság hete alkalmából
A házasok, a családok fontos szerepet töltenek be nemzeti hagyományaink és kulturális értékeink megőrzésében, valamint jó példával is szolgálnak a jövő fiataljai számára. A Házasság hetében mindazokat ünnepeljük, akik életen át tartó szeretettel, és odaadással kísérik egymást, akik a meghittség szentségében teszik egymást jobb emberré, boldogabbá. A tematikus programsorozatok lehetőséget kínálnak arra, hogy bibliai és erkölcsi érvekkel alátámasztva vizsgáljuk a házasság fontosságát. Néhány évvel ezelőtt Hertelendyfalván, a Petőfi Sándor program korábbi ösztöndíjasa, Vaskeba Hajnalka indította el az első, Házasság hetével kapcsolatos rendezvény megszervezését.
Az irodalmi alkotások jelentős része foglalkozik házassági történetekkel. Az est során amellett, hogy nagyszerű ízelítőt kaphattunk a világ- és magyar irodalomból egyaránt, egészen más megközelítés mentén tudtuk megérteni a házasságok problémáinak forrását, kulcstényezőit. Fontos rávilágítani a problémákra, amelyekkel sokszor a mai emberek is küzdenek. Emellett gondjaink „szőnyeg alá söprése” csak felemészti testi és lelki kiegyensúlyozottságunkat. Szervezőként a célom az volt, hogy az közönség számára adjunk valamit, ami gyógyír lehet a házasságban megélt időszakos problémákra, hisz mindenkit érhetnek nehézségek.
Marko Čudić, híres és elismert műfordító, esszéíró, professzor. Magyar édesanyja és szerb édesapja révén szüleitől örökölt mindkét nyelvét gyerekkora óta használja. Zentán született 1978-ban, ahol ugyan magyar óvodába íratták, iskolai tanulmányait szerb nyelven folytatta. A magyar nyelv és irodalom mindig is vonzotta, ezért elhatározta, hogy ez irányban szeretne felsőfokú tanulmányokat végezni, ebben a világban tudná saját magát elképzelni a jövőben. 1997-ben Belgrádba költözve beiratkozott a Sava Babić által alapított és vezetett Magyar nyelv és irodalom Tanszékre.
A Belgrádi Egyetem Filológiai Karának Hungarológia Tanszékén 2003 óta tanít irodalmat, illetve fordításelméletet. Három monográfiája jelent meg, emellett több könyvet lefordított magyarról szerbre, valamint számos irodalomtörténeti és fordításelméleti tanulmányt és esszét publikált magyarul, szerbül és angolul. Nagyszerű fordítói tehetségét 2004-ben Bazsalikom-díjjal, eredményes magyar nyelvű tanulmányait pedig 2006-ban Sinkó Ervin díjjal jutalmazták. Annak ellenére, hogy tanulmányai során Belgrád mellett döntött, Budapest is fontos helyszíne volt életének, sok időt töltött a magyar fővárosban.
A február 13-i műsor során Čudić professzor a házasság motívumát vizsgálta olyan népszerű világirodalmi alkotásokban, mint az Odüsszeia, a Bovaryné, vagy az Anna Karenina, de természetesen kitért a magyar irodalom fontosabb alkotásaira is, többek között a Kosztolányi féle Édes Annára, a Pacsirtára, Füst Milán A feleségem története című remekművére, valamint Németh László Gyász című lélekrajzi írására. Az előadás végén Esterházy Péter lírai hangvételű himnikus írását, az Egy nő című művének elemzését hallgathattuk meg, amely művet Esterházy a feleségének, Gittának írt. Ugyan a legtöbb történet kicsengése negatív – ahogy Tolsztoj mondaná: „A boldogtalan házasságok nagyobb anyagot szolgáltatnak az irodalomnak” -, egy korántsem kedveszegett közönséget láttam ezen az estén. Az előadás végén lehetőség volt kérdéseket is feltenni, ami a jó hangulatot és a még intenzívebb elmélyülést fokozta. Személy szerint nagyon örültem a lehetőségnek, hogy egy ilyen érdekes témakör világába csöppenhettünk bele, ami egyúttal az irodalom fontosságára is rávilágított. Ez külön öröm volt számomra, hisz a magyar nyelv ápolásának, megtartásának egyik kulcsa a művelődés folyamatos fenntartása egyéni és közösségi életünkben is.
