A köszöntő beszédben Tamás Péter, Temesvár tiszteletbeli konzulja hangsúlyozta a Kárpát-medencei magyarok összetartásának fontosságát. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke, felolvasta Toró Tibor baráti levelét, aki személyesen nem tudott részt venni az eseményen. Csáky Pál kellemes meglepetéssel tapasztalta, hogy mennyire otthonosan érzi magát ezen a helyen, hiszen a pozsonyi Csemadok szervezetben is hasonló közösségi szellem jellemzi az emberek tevékenységét.
A beszélgetés elején megtudtuk, hogy az író Ipolyságon, a határ mellett született és nevelkedett. Nyolcéves korában édesanyjával ellátogattak egy közeli kisvárosba, ahol először hallott szlovák nyelven beszélni embereket. Megdöbbenve tapasztalta, hogy nem érti őket, hiszen szülőfalujában mindenki kizárólag magyarul beszélt.
Családja erősen szovjetellenes volt. Édesapja két év és nyolc hónapot töltött egy szovjet hadifogolytáborban. Amikor elhurcolták, 183 cm magas és 92 kg súlyú volt, azonban amikor hazatért, mindössze 48 kg-ot nyomott.
Az írásbeli érettségi előtt két hónappal gimnáziumának igazgatója közölte vele, hogy a községük párttitkára olyan negatív véleményt írt róla, hogy nincs egyetlen egyetem sem Szlovákiában, amely felvenné.
Így fiatalon Csehországba került, ahol vegyész szakra iratkozott be. Ebben elsősorban „szellemi keresztapja”, Szent-Györgyi Albert hatása volt meghatározó. Csodálattal tekintett rá és más tudósokra, akik képesek voltak tudományukat a világ egészébe elhelyezni, és egyben filozófiai szemléletet is képviseltek.
Szent-Györgyi Albert egyik könyvében ír arról, hogyan hat a biokémia az emberi belső világra, és hogyan kristályosodik ki a teremtő akarata a biokémikus munkájában. Ez volt az a gondolat, amely végül az egyébként humán tárgyak iránt erősen érdeklődő írót a természettudományos pálya felé terelte.
A beszélgetés során az író két könyvét is bemutatta Temesváron: „Eltűnik egy világ” és „Rácsok a havon” címmel. Az első a lélek küzdelmét mutatja be a folyamatosan gyorsuló világunkkal, míg a második azt dolgozza fel, hogy a különböző társadalmi rétegek hogyan élték meg a kommunizmus mindennapjait.
A beszélgetés végén az est kötetlen formában folytatódott a Magyar Ház emeletén egy népes borkóstolón, ahol élő zene is felcsendült – még citera is megszólalt.
