A húsvét Muravidéken mindig különleges alkalom, amely a hagyományoknak és a közösségnek egyaránt fontos szerepet szentel. Egyik jellegzetes ünnepi ételük a pompos, amelyet (mivel nagyon jó a tésztája) akár különböző formában is készítenek az ünnepekre vagy máskor. A recept nemcsak az ízekről szól, hanem a régi hagyományok tiszteletéről is, és a húsvéti étkezés szerves részét képezte a helyi közösségi életnek.
A recept
Hozzávalók:
-
1 kg liszt
-
6 dl tej
-
1 egész élesztő
-
2 dl tejföl
-
1 evőkanál só
-
1 tojás
-
1 dl olaj
Elkészítés:
Meglangyosítjuk a tejet, majd egy kis cukrot adunk hozzá és belemorzsoljuk az élesztőt. Rászórunk egy csipet lisztet, és hagyjuk felfutni. Míg várunk, a lisztet a sóval, tejföllel, tojással összekeverjük, majd mikor az élesztő felfutott, hozzáadjuk a keverékünkhöz.
Jól összedolgozzuk, amíg a tészta egységes és sima nem lesz. Egészen addig érdemes gyúrni a tésztát, míg el nem válik az edényünk falától. Ezután az olajat is alaposan beledolgozzuk. A tésztát szép bucira formáljuk, és letakarva 20 percig pihentetjük. Ezután átdolgozzuk ismét, hogy eltávolítsuk belőle a levegőt, majd hagyjuk tovább kelni.
Miután kellően megkelt, megformázzuk, belerakjuk a tepsibe, majd megkenjük tojással (egy teljes tojással vagy csak sárgájával, kinek hogyan tetszik), és tetszés szerint meg is vagdossuk. 200 fokra előmelegített sütőben kb. 1 órán át sütjük. A sütési idő alatt figyeljük a kalács színét, és ha már kezd színt kapni, folytassuk a sütést 180 fokon alul-felül sütéssel. (A sütés közben vizet is párologtathatunk.)
A pompos a húsvéti ünnepi étkezések egyik központi eleme Muravidéken. Régen csak húsvétkor készítettek fehér lisztes kenyereket vagy kalácsot, mely "pompás", "pompázatos" volt, így kapta (kaphatta) meg a „pompos” nevet. A pompos nemcsak egy finom étel, hanem a húsvéti ünnepi hangulatot is megalapozza.
A húsvéti menü általában a következőkből állt: húsvéti kenyér, sonka, tojás és torma. Az emberek ezeket vitték megszenteltetni a templomba, és az ünnepi étkezéseken ezeket fogyasztották. Minden ételnek külön jelentése van:
-
Sonka: A húsvéti bárány szimbóluma, amely Krisztus áldozatát jelképezi.
-
Kenyér: Krisztus teste, az áldozat és a megváltás jelképe.
-
Torma: Krisztus sebeit, az őt megkínzó szegeket szimbolizálja.
-
Tojás: Az új életet, illetve a piros tojás a vércseppeket ábrázolja, utalva Krisztus vérére.
Érdekességként megemlíthető még, hogy a megmaradt ételeket, morzsákat nem dobták ki, hanem vagy elégették, vagy az állatoknak adták.
Ez a hagyományos pompos recept nemcsak egy finom ünnepi étel, hanem a muravidéki közösségi élet és vallási hagyományok megőrzésének szép példája is. Az évről évre újra elkészített kalács egyedi és gazdag történelmi háttérrel rendelkezik, amely egyesíti az ízeket, a kultúrát és az emlékeket.