"Ki játszik ilyet? - Majd megmondom, milyet!"
Az Ungvári 10.sz. Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskolában immár hagyomány, hogy az iskola alsó tagozatosai csatlakoznak a Népi Játék Napjához. Október 9-én minden alsós gyermek részt vesz egy délelőtti foglalkozáson, ahol dalokkal, mondókákkal, népi kör- és versenyjátékokkal ismerkedhetnek meg.
Miért fontos a népi játék a gyermek életében?
Ahogy a fenti Kodályi gondolatokból is kiderül, a népi játékok ősi tudást hordoznak magukban. Egy természetes folyamatot, amely a gyermek testi-lelki fejlődésének eredménye: korokon átívelő minőségek, vagy ha úgy tetszik az emberi fejlődés lépcsőfokai mutatkoznak meg benne. A mozgás- és beszédfejlődéstől kezdve a kapcsolatteremtésen, a társas viselkedésen át az udvarlási és párválasztási szokásokig minden megtanulható a népi játékok által. Eleink e sajátos szabályrendszer mentén sajátították el közösségük normáit, a társas együttélés szabályait.
A játék a gyermek természetes belső igénye, a kíváncsiság, a tudásvágy felnőtt korunkban is az egyik legnagyobb belső motorunk. A modern világban a tudáshoz való hozzáférés lehetőségei tágulnak ugyan, a szociális-érzelmi fejlődésé viszont egyre szűkülnek. Napjainkra a legtöbb gyermek életében a család maradt társas kapcsolatokban való működés elsajátításának egyetlen színtere. Ezért van óriási szerepe minden olyan közösségnek, amelyet a gyermek az otthonin kívül megismer. A néptáncnak, népi játékoknak közösségformáló erejét nem győzi méltatni a szakma, hiszen az, amit a gyermek a játékon keresztül tanul meg, valódi, belsővé tett TUDÁS. Játék közben szerepekkel azonosul, szabályokat tart be, formálódik lelke és szelleme egyaránt.
