Jelenlegi hely

Himnuszunk születésének napja

A magyar kultúra napjáról emlékeztek meg a rimaszombati cserkészek

/ Rákos Ágota /
rakos.agota képe
„Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül” /Kodály Zoltán/
Csúsz Balázs megnyitó beszédePataky András szavalat közbenIdősek és fiatalokEmlékezők

Himnuszunk születésének napjáról - mely a magyarságot összefogó imaként egységesíti nemzetünket a világ bármely pontján is éljenek honfitársaink –, ifjabb Fasang Árpád zongoraművész gondolta először úgy, hogy meg kell emlékeznünk: "Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”  Az 1985-ös gondolatok, négy évvel később, 1989-ben erősödtek meg és vált a magyarság ünnepévé a nap.

Ezen a napon emlékezünk meg nemzeti imádságunkról, mely Kölcsey Ferenc tollából született meg Szatmárcsekén 1823. január 22-én, tanúsítja ezt a Himnusz kézirata, melynek tisztázatán e dátumot jelölte meg a költő.

E jeles nap alkalmából gyűltünk össze a cserkészotthonba a rimaszombati 4. sz. Hatvani István cserkészcsapat tagjai, s öregcserkészeink, hogy megemlékezzünk a Himnusz születéséről, s a magyar kultúráról, mely eseményre szeretettel vártunk minden kedves érdeklődőt. Nagy örömünkre, a rimaszombati Wass Albert Nyugdíjasklubból is csatlakoztak körünkhöz, valamint a Csemadok Rimaszombati Alapszervezetének tagjai is megtiszteltek minket jelenlétükkel.  

Az ünnepre való felkészülés már az előző napon megkezdődött. A Blaha Lujza leányraj összeült, hogy közösen készülhessünk a megemlékezésre. A foglalkozáson játékos formában, a kiscserkészek számára is érthető módon magyaráztam el a kultúra fogalmát, a Himnusz keletkezésének történetét, miközben a Mókus őrs tagjai kezében szaporán járt az olló, hogy elkészülhessen a nemzeti színekben pompázó dekoráció. A Vad Liliomok őrs is kivette a részét a munkából, így közös erővel, a foglalkozás végére elkészültek az alkotások.

Az ünnepi műsort Csúsz Balázs nyitotta meg, majd közösen elénekeltük a Cserkészindulót. Ezt követően Pataky András szavalta el Kányádi Sándor: Előhang című költeményét. Csúsz Balázs előadása követte a szavalatot, melyből Himnuszunk születésének körülményeit tudhattuk meg. Az előadás után felcsendült a Himnusz, s végül a megemlékezést filmvetítés zárta.