A rendezvénysorozat nyíltan deklarált célja „rávezetni a kárpátaljai felső-Tisza-vidéki szórványban élő magyarokat, hogy érezzék fontosnak családon belül a magyar nyelv használatát […], beszéljenek magyarul, érezzék annak felelősségét, hogy gyermekeiknek továbbadják a magyar nemzettudatot, a magyar kultúrát”. Az idei év gazdag programkínálata is ennek a célkitűzésnek a szellemiségéből született meg.
Intézményi és infrastrukturális adottságok, modern eszközök a magyar mint idegen nyelv tanításában, szórványlét, két- és többnyelvűség Kárpátalján – Pedagógus-konferencia Rahón
A FELTISZA első napja a vidék pedagógusainak és nevelőinek szólt. A Rahói Magyar Házban megrendezett pedagógus-konferencián a vendégek olyan aktuális témákról hallhattak előadásokat, amelyek a mindennapokban nagyban befolyásolják oktatói és nevelői munkájukat.
A KMPSZ helyzetjelentése a Felső-Tisza-vidék oktatási intézményeiről
Milyen a régió magyar nyelvű iskoláinak és osztályainak összetétele, infrastrukturális háttere, szakemberrel, tananyagokkal és taneszközökkel való ellátottsága? Milyen volt a tanévkezdés? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ a felső-Tisza-vidéki oktatási intézményekről szóló áttekintésében Benedek Imre, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) egyik alelnöke.
„A regionális elnökök beszámolójából azt a képet kaptuk, hogy a magyar iskolákban Huszttól kezdve Kőrösmezőig mindenütt zökkenőmentesen beindult a tanév. Örömteli hír, hogy majdhogynem mindegyik iskolában nőtt a beiskolázott gyerekek száma. Persze tudjuk, hogy ez azzal is magyarázható, hogy újra divat lett a magyar nyelv oktatása és tanulása. Ha egy osztályon belül a mérleg nyelve most már nem a magyar diákok létszáma felé fog billenni, azt is jelenti, hogy az első osztályos és alsós tanítónőknek több figyelmet kell fordítaniuk a nem magyarul beszélő diákokra.” – mondta Benedek.
Técsőn 67, Visken 38 első osztályossal kezdődött meg a tanév, Aknaszlatinán az utóbbi év legnépesebb első osztályos létszáma van 22 diákkal. Az egész megyére jellemző pedagógushiány ellenére a Felső-Tisza-vidék oktatási intézményei viszonylag jól állnak tanerővel: egyedül Visk jelezte, hogy hiányuk van fizikatanárból. Járásonként eltérő súllyal, de nagyobb kihívást jelent az intézményeknek, hogy van-e elegendő tankönyvük. A magyar osztályokkal rendelkező iskolák tankönyvigényét a KMPSZ megpróbálta öt évre előre vetítve felmérni, viszont az oktatási hivatal az ország gazdasági helyzete miatt mindig az adott évi diáklétszám alapján hagyja jóvá a tankönyvigényléseket, így több iskolában és osztályban is tankönyvhiány van. Több iskola jelezte továbbá, hogy régiek és elavultak a bútoraik. Benedek Imre beszámolója mellett felhívta a konferencián részt vevő pedagógusok figyelmét a GENIUS Jótékonysági Alapítvány tehetséggondozó programjára, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar nyelvet kevésbé beszélő általános iskolások kedvet kapjanak a nyelvtanuláshoz.
Modern eszközök a magyar mint idegen nyelv tanításában
Nemcsak Benedek Imre, hanem a konferencián részt vevő pedagógusok is megerősítették azt a tényt, hogy a régió magyar iskoláiba egyre több ukrán vagy vegyes házasságból származó gyerek jár. Ebből az következik, hogy a magyar nyelvet egyre többször kell idegen nyelvként tanítani, ami különleges szaktudást, módszertant és eszközöket igényel. Juhász Gergely magyar mint idegen nyelv tanár, rahói és kőrösmezői Petőfi-ösztöndíjas előadásában olyan infokommunikációs (IKT) eszközöket mutatott be, amelyek jó szolgálatot tehetnek a magyar nyelv idegen nyelvként való oktatásában. A vállalkozó kedvű pedagógusok próbára is tehették magukat az okos eszközökkel való tanulásban.
Mit jelent szórványban élni?
A magyarság szórványosodása nemcsak Kárpátalján, hanem az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is aktuális jelenség. Grezsa Csaba, Magyarország Kolozsvári Konzulátusának konzulja az erdélyi magyar szórvány helyzetéről tartott előadásában megállapította, hogy a kárpátaljai és erdélyi magyar szórványközösségek számos hasonló vonással rendelkeznek. Ami az oktatási vonatkozásokat illeti, az erdélyi magyar szórvány diákjainak egészen a közelmúltig a többségi társadalom nyelvét nem idegen nyelvként tanították, hanem ugyanazzal az anyanyelvieknek szóló módszertannal, mint például egy jászvásári románt. Nyilvánvaló, hogy nem megfelelő módszertannal a román nyelv elsajátítása is hamar megakad vagy meg is hiúsul. Emellett mind az iskolarendszerben, mind a társadalmi érvényesülésben komoly súllyal éreztetik hatásukat a vegyes házasságok: a többségi társadalom elszívó ereje igen erős, ezért Magyarország kormánya komplex támogatási struktúrával segíti a határon túli magyarságot, legyen szó szórványról vagy tömbmagyarságról.
A kárpátaljai két- és többnyelvűség múltjáról és jelenéről
A mai Kárpátalja területének és nyelvi állapotának vizsgálata kultúrtörténeti és szociolingvisztikai szempontból rendkívül izgalmas téma, amelynek ismerete nagyban hozzájárul a szórványban oktató pedagógusok szakmai felkészültségéhez. Hogy a régióban használt nyelvek közül a különböző államalakulatok peremét képező Kárpátalján melyek kerültek előtérbe vagy háttérbe, milyen interlingvális kommunikációs mintázatok és nyelvi kontaktusok jöttek létre, arról dr. Karmacsi Zoltán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense számolt be. A multietnikus, többnyelvű és több felekezetű területen mindegyik állam saját nyelvpolitikát folytatott, olykor több, olykor csak egy nyelv presztízsének kedvezve. Karmacsi a történeti áttekintés mellett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának kutatási eredményeibe is bepillantást nyújtott, többek között a kárpátaljai családok házastársi, szülő-gyermeki kommunikációjáról, az óvodai és iskolai tanításinyelv-választásról, a magyar–ukrán kódváltásról az egyes nyelvhasználati színtereken, valamint a szláv hatásra rögzült szavakról a magyar nyelv kárpátaljai változatainak szókincsében.
A IX. FELTISZA első napja Dr. Gyebnár István beregszászi magyar konzul záró gondolataival ért véget, aki köszönetet mondott a térség pedagógusainak, akik áldozatos munkájukkal azon fáradoznak, hogy a térségben megmaradjon a magyar nyelv és a magyar nyelvű oktatás.
Közös imádság, folklór és fesztivál Szvidovecen
A IX. FELTISZA második napja a közösségi együttlétről, ünneplésről és a felső-Tisza-vidéki települések bemutatkozásáról szólt. Az ünnepi program a Kőrösmező-szvidoveci római katolikus kápolnában kezdődött. Mikulyák László felső-Tisza-vidéki esperes, rahói plébános, a FELTISZA alapító-elnöke a következő szavakkal fordult a vendégekhez:
„Azért gyűltünk össze, hogy az imádságban és abban a kultúrában, amely összeköt mindannyiunkat, ma megmutassuk az egységünket, megmutassuk a mi erőnket, megmutassuk a mi összetartozásunkat, és a mi vágyunkat arra, hogy mi összetartozzunk mindannyian”.
Az igehirdetés szolgálatát Snep Román aknaszlatinai plébános végezte.
„Örvendezzünk, hogy vagyunk! Hogy szólhatunk magyarul, hogy imádkozhatunk magyarul, hogy énekelhetünk magyarul, hogy együtt kifejezhetjük azt, hogy egy közös gyökérhez tartozunk” – bátorított prédikációjában Snep Román atya.
Az ünnepi igeliturgia után a vendégek a kápolnából együtt vonultak fel a közeli színpadhoz, ahol ünnepi köszöntőt mondott Mikulyák László esperes-plébános, Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Polyáncsuk Erika, a IX. FELTISZA szervező bizottságának vezetője és Eduárd Zelinszkij, Kőrösmező nagyközség főpolgármestere. A rendezvény után bemutatkozott Nagybocskó, Rahó, Zipzerei, Kőrösmező, Bustyaháza, Gyertyánliget, Aknaszlatina, Huszt, Szvidovec, és Visk. A fellépő településeken kívül Terebesfejérpatak is képviseltette magát. A települések népdallal, néptánccal és verssel készültek az ünnepi rendezvényre, a színpad körüli sátrakban pedig házi ételek, sütemények és különböző italok várták a vendégeket. Teljesítményük elismeréseként a fellépők oklevelet kaptak, melyeknek átadásában Mikulyák László esperes-plébános mellett közreműködött dr. Bezzeg Tamás, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja is.
A települések műsorai után közös tánc és ünneplés következett a színpad előtti tánctéren. Az étel és az ital elfogyott, a hangulat remek volt, a kérdés már csak az, vajon sikerül-e az idei fesztivált felülmúlnia a jövő évben jubiláló FELTISZÁ-nak. Nem lesz könnyű, de bízunk benne, hogy sikerül! Hajrá FELTISZA!
Juhász Gergely
PSP-ösztöndíjas
Rahó/Kőrösmező
