"A kezdés, az mindig szent dolog..."

Az ünnepség Ft. Csűry István (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke) áhítatával kezdődött, aki kiemelte: a szilágysági szórványban dolgozó pedagógusok és diákok dolga a kisebbségi helyzet miatt nehezebb, azonban Istenbe kapaszkodva könnyebben járható minden nehezebb ösvény.

A két és fél órás ünnepség versszavalatok, zenei szolgálatok és köszöntőbeszédek váltakozásából épült fel. A szavalatok közül kettő nagyon megfogott: Darázs Endre: Iskolába hívogató című versét Szabó Csongor, egy picurka 2. osztályos kisfiú olyan magabiztos kiállással, és érett értelmezéssel adta elő, hogy azt sok felnőtt megirigyelhetné. A másik szavalat, amely magával ragadó volt, Csiky Csengele, a Magyar Szülők Szövetsége elnökének előadásában tulajdonképpen a köszöntőbeszéde helyett hangzott el. Az elnök asszony eredeti szakmája a színművészet, így hát nem meglepő, hogy megjelenésével, előadói kvalitásaival nyomot hagyott a közönség tagjaiban.

A köszöntő beszédek közül Szabó Ödön parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke megragadó gondolatokat közvetített. A képviselő életszerű történetek köré építette fel fő üzenetét, s szerinte a szakmai tudás biztosítása mellett mindazonáltal a legfontosabb, hogy emberséggel megáldott embereket neveljenek ki az iskolák. Mai rohanó, versengő világunkban azt hiszem igazán nagy létjogosultsága és súlya van ennek az üzenetnek.

A zenés műsorszámok számomra mindegyike különleges volt. A zilahi iskolák tanulói citera-furulya zenekara Zsoltárparafrázisokat adott elő Gáspár Attila vezetésével. Bátran, magabiztosan zendültek fel a dallamok – nem is csoda a megnyerő előadásmód, hiszen a csapat vezetője nagy tudású, elismert szakember. Gáspár Attila szilágysági nyugalmazott zenetanár, Seprődi János díjas karnagy érdemeit nehéz röviden összefoglalni. A teljesség igénye nélkül mégis felsorolnék néhányat: számos népdalkötet, folyóirat, cikk szerkesztője és szerzője, a Szilágy Társaság Közművelődési Egyesület alapító elnöke (1992), a Kádár Géza Népfőiskola létrehozója, működtetője, előadója stb. Ezen tanévnyitó alkalmával munkásságát méltán jutalmazták EMKE életmű díjjal. (A tanévnyitón több pedagógus is díjat vehetett át, nézzék el, hogy a teljesség igénye nélkül jelen cikkben csak egyet emelek ki közülük.)

A következő zenei szolgálatot a szilágysomlyói cserkészcsapattal és vezetőjükkel Erdei Jánossal közösen teljesítettük. A “Piros szív, fehér hó, zöld remény…” kezdetű dal jól illett az esemény témájához, hangulatához, hiszen az iskola, mint intézmény meghatározó szerepet tölt be abban, hogy miként alakul a jövőben a magyarság sorsa, “lesz-e még elég magyar…” . A csapat énekét Rácz Lóránd kántor zongorán én pedig hegedűjátékommal közösen kísértük.

Egy nem minden napi formáció: a szilágybagosi mandolin zenekar tagjai népdalzsoltárok megszólaltatásával örvendeztették meg a közönséget. A Birtalan Boglárka vezetésével működő zenekar hallatán olyan érzések keltek bennem, mintha egy angyali kórus énekét hallgattam volna a templom falai közt. Igazán magas szintű élmény volt hallgatni a lányok csengő-zengő hangját, amíg vígan énekeltek, s közben kísérték saját éneküket a mandolinnal.

Az ünnepi műsor utolsó zenei számaként a Református Wesselényi Kollégium és a Silvania Főgimnázium zenekarának előadásában Fazakas István Levente vezetésével megzenésített Ady-verseket hallhatott a közönség. Zilahon, Ady középiskolás éveinek helyszínén egybegyűlt és szívükben is ünneplőbe öltözött tanévkezdők számára ez a műsorszám méltó befejezése volt az ünnepségnek.

Balogh József Iskolanyitó című verse előadásakor hallhattuk: “…A kezdés az mindig szent dolog…”. Úgy gondolom, hogy ilyen szép, tartalmas és színvonalas tanévnyitó közös megélése során valóban megtapasztalhattunk valami szent dolgot, s így megszentelve, sok teremtő gondolat és termékeny élmény áldásával indulhatunk neki egy újabb tanév kihívásainak!

Hajrá Petőfi Program, hajrá Szilágyság!!!

Fotók:http://rmpsz.ro/hu/nd/720/magyar-iskolak-orszagos-tanevnyito-unnepsege-z....