Jelenlegi hely

Kézműves műhelymunka Tiszakálmánfalván

/ Szabó Nóra /
szabo.nora képe
Húsvét alkalmából műhelymunkát szerveztek Tiszakálmánfalván a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben. Több, mint 100 kézműves asszony és gyermek gyűlt össze, hogy különböző technikával dísztárgyakat készítsenek az ünnepre. Elmondható, hogy nagyon változatos kézműves kínálattal érkeztek az egyes alkotók, akik szívesen adták át tudásukat a délelőtt folyamán a kézműveskedni vágyóknak.

        

A program különlegessége abban is rejlett, hogy nem csak Tiszakálmánfalváról gyűlt össze a helyi magyar közösség, hanem 10 településről (Verbászról, Pirosról, Szenttamásról, Újvidékről, Temerinből, Óbecséről, Bácska Topolyáról, Csókáról, Bácsföldvárról és Tiszakálmánfalváról) érkeztek, hogy megmutassák munkáikat, motívumkincseiket, és továbbadják az évek során kifejlesztett kézműves fortélyokat.

Magát a rendezvényt Milátovity Ottilia, a Petőfi Sándor ME elnök asszonya és Mátyás Ágnes, a Petőfi Sándor ME kézimunka csoportjának vezetője nyitotta meg. A megnyitót változatos műsor követte, melyre az egyesület szavaló- és néptánc csoportja is lelkesen készült. A szavalókat Milánovits Tibor, a néptáncosokat pedig Milánovity Sándor készítette fel.

      

      

A rendezvény megnyitása, illetve a fellépők sora után elindult a kézműves műhely, melynek során az egyes települések vendégei elfoglaltak egy-egy asztalt, ahol az általuk hozott kézműves technikával ismerkedhettek meg az érdeklődők. Minden technika kimondottan a húsvéti formavilágot hordozta, az egész napot a húsvéti készülődés hatotta át.

A műhelymunka gazdag programkínálata mellett külön öröm volt számomra, hogy Milánovits Tibor (egykori iskolaigazgató és tanító) és felesége, Milánovits Karolina elvezettek településük névadójának, Tisza Kálmánnak az emlékére kialakított tájházba. Magára az épületre valóban elmondhatjuk, hogy az emlékek tárháza, hiszen az évtizedek során gondosan gyűjtött tárgyakból berendezett házról beszélhetünk. A szobák minden apró részletének megvan a maga története, kezdve a hálószobában lévő bölcsőbe rakott baba takarójától (mely Milánovits Karolináé volt), egészen a fél évszázados falióráig, ami pedig a tanár úr családjából való. Gyűjtésüket hosszú évek óta gondosan rendszerezik, őrzik és szeretettel mutatják a Tiszakálmánfalvára látogatóknak, többek között nekem is. Jó volt hallani azokat a történeteket, amit nem tudhattam volna meg, ha nem az ő személyes körbevezetésükkel nézem meg a tájházat. Ezért ezúton is hálás vagyok.

   

Maga a tájház a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület épülete mellett található, így ha bármilyen magyar szerveződésű program van, alkalom adódhat a tájház megnézésére is.

A műhelymunka keretében kisebb kirakodóvásárt is rendeztek, ahol a húsvéti ajándéktárgyakat meg is lehetett vásárolni. Az egész délelőtt tartó program közös ebéddel zárult.