A Fürkész program bemutatására létrehozott konferencia meglepően nagy látogatottságnak örvendett. 65 résztvevő érkezett a Szovátai Domokos Kázmér Művelődési Házba 2019. október 28-án. A szakmai találkozót Kiss Enikő szervezte a helyi a Sirülők Néptáncegyüttes nevében. A résztvevők között nem csak helyi pedagógusok voltak, hanem az anyaországból is jelent meg érdeklődő.
Az említett program ösztöndíjam elnyerése előtti munkahelyemen, a tatai Református Alapfokú Művészeti Iskolában életre hívott pedagógiai innováció. Egy olyan népművészeti projektoktatás, mely a tanulási készségekre és képességekre komplex fejlesztő hatást gyakorol. Effajta eredményességét Tatán méréssel is bizonyítják. A program kitalálója és életre hívója Kun Katalin, akinek végtelenül hálásak lehetünk munkájáért!
Nem véletlenül mondom, hiszen Halmágyra érkezésemkor még nem is sejtettem, hogy milyen nagy hozzájárulás lehet ez az ottani gyermekek számára. Kicsit félve, kísérleti jelleggel kezdtem el kiküldetésemkor a Fürkész-módszert. Legnagyobb meglepetésemre azonban a halmágyi gyermekek rendkívül jól fogadták ezeket a foglalkozásokat. Alkalmaink elsősorban a helyi játékhagyományok visszatanítására, hallás utáni népdaloktatásra, népi hangszerismertetőre, valamint hagyományos kézműves technikákra és néptánchoz szükséges mozgáskoordináció fejlesztésre épülnek. Mindezt tiszteletteljes, értékátmenekítő jelleggel folytatjuk. Ezt azért fontos kiemelni, mert a halmágyi gyermek nem ritkán vegyes házasságokban nevelkednek. Még három nyelven nevelkedő gyermekek is tagjai ennek a fantasztikus közösségnek. Ezzel együtt az itteni gyermekek magyarul oktathatók, és ami a legfontosabb, hogy egyre gyakrabban, még szabadidejükben is magyarul játszanak. Mindezért persze első sorban a közösség tagjainak jár köszönet, akik akár vegyes nemzeti identitással is, nem tagadják meg magyar gyökereiket – hogy is nézne ki az a fa, melynek gyökérzetének nagy részét ilyen-olyan okok miatt elvágnánk! És mindenképpen köszönet jár az itteni közösséget éveken át összefogó Bandi Attila tiszteletes úrnak és Bandi Márta tiszteletes asszonynak, akik a lehangoló körülmények ellenére töretlen hittel és rendkívüli erővel szervezik a halmágyi közösség életét.
A szakmai bemutatón lenyűgözte a pedagógusokat az a csoda, amit a halmágyi gyermekek megmutattak: még a száraz földből is virág nyílik, ha hiszünk a csodában, s minden nap azt a keveset megtesszük, ami ránk van bízva. A nagy csodák talán ebben állnak. A konferencia végén közönség bekapcsolódott a halmágyi gyermekek énekébe mintegy elismerve lelkesedésüket, teljesítményüket, és hihetetlen erővel énekeltük: „Hazám, hazám, édes hazám, bárcsak határid láthatnám, látom füstjét, sej, de csak alig, hogy az égen kavarodik!”
