A Gyergyó Kollégium
A 2015-ben indult, lassan és módszeresen a teljes kárpát-medencei magyarság feltárását ambicionáló, nagy ívű kutatássorozat eddig lehetővé tette a tágabb Kárpát-haza 34 egyeteméről érkezett, közel 1000 felsőoktatási hallgató és oktatóik számára, hogy behatóan, empirikus módon ismereteket szerezzenek a külhoni területetek szórvány- és tömbmagyarságában élő nemzettestvéreink életkörülményeiről. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és a Lakiteleki Népfőiskola alapítója sokszor hangsúlyozza, a kutatások életre hívásával egy merész, személyes álma vált valóra, mindez 15 évnyi elszánt elkészítő munka eredménye.
Az értékfeltárás folyamata
Az értékfeltáró vizsgálódás minden esetben két kutatási szakaszból áll. A terepi munka első hetében több kisebb csoportra bontva 40-60 fiatal járja az adott tájegység településeit, értékek és értékőrzők, értékteremtők után kutatva. Az adatgyűjtő munka célja, megtalálni azokat a fáradhatatlanul tevékenykedő magánszemélyeket, közösségeket és tematikus csoportos formációkat, akik a magyar identitástudat megtartását, erősítését és átörökítését nemzeti missziónak tartják, és szakadatlanul, aktívan küzdenek a magasabb rendű cél elérése érdekében. Az értékeket széles spektrumon értelmezzük, immateriális és materiális síkon egyaránt: a szokások, hagyományok, az épített örökség, a regionális gasztronómia és a természeti környezet sajátosságainak megismerése éppúgy hangsúlyos, mint a még élő hagyományos mesterséget végző elhivatott szakemberek és egyedülálló szaktudásuk felderítése, a szervesen a magyar kultúrához kapcsolódó, sokszor ismeretlen magán és közgyűjtemények feltérképezése. Az első terepi hét kvantitatív szakaszában a kutatók az interjúalanyokkal egy harminc kérdéses kérdőívet töltenek ki, így néhány nap elteltével komplexebb, mélységi, tartalmi pillanatképet kapnak az adott település viszonyrendszeréről. A kérdőívek feldolgozását követően néhány hónappal később, a kutatás egy kvalitatív szakasszal folytatódik – aktivitásuk, szaktudásuk, a kultúra megőrzése érdekében tett erőfeszítéseik által a helyi társadalomból kiemelkedő „motoremberek”, közösségépítők alaposabb megismerésével. Ebben a fázisban mélyinterjúk készülnek, melyek legfontosabb célja a kisközösségekben, faluközösségekben élő karizmatikus emberek életútjának, kiapadhatatlan hajtóerejének és motivációinak megismerése. A kutatás végeztével a tapasztalatokat és konklúziókat egy szelektált, minőségi tartalommal megtöltött, mégis könnyedebb, fiatalosabb hangvételű tanulmánykötet formájában közreadják. Az olvasó egy élményszerű, sokszínű, építő jellegű plasztikus, helytörténetbe ágyazott útikönyvvel gyarapszik. Az olvasó a kötetet a kezében tartva, képzeletben bebarangolhat egy-egy tájegységet, és az olvasottak, életre szóló intellektuális élménnyel gazdagítják, az érintett terület személyes felfedezésére csábítják, ösztönzik.
A Gyergyó Kollégium
Az egykori történelmi Gyergyószék egész területét érintő, 23 település feltárása, közel 50 egyetemi hallgató és oktató közreműködésével valósult meg. A fiatal kutatók a konferencián szép számmal résztvevő polgármesterek, helyi segítők, interjúalanyok és minden érdeklődő előtt számot adtak tapasztalataikról, értékelték a faluszociológiai jellegű terepi munkát,és igyekeztek a külső szemlélő nézőpontjából beazonosítható, a térség számára jövőbeni perspektívát, kitörési pontokat jelentő, és a magyarság helyben maradását támogató lehetőségeket feltárni, kifejteni. Mindezek mellett az egyes kutatócsoportok külön kiemelték, nevesítették és vizuálisan is láthatóvá tették azon értékőrzőket - és jelentős életútjukat -, akik évtizedek óta, konzekvensen küzdenek a magyar kultúra térségi megtartásáért. A közel 300 oldalas, DVD melléklettel ellátott nívós könyv első részében minden településről egy külön fejezet szól, a könyv második részében a gyergyói magyarsággal kapcsolatos tematikus tanulmányok olvashatóak: a Gyergyói-medence története, természetföldrajza, népi építészete, gazdaságtana, népzenei és néptánc hagyományai, vallási élete. Minden jelenlévő egy tiszteletpéldánnyal gyarapodva térhetett haza. Lezsák Sándor elnök, a kutatássorozat megálmodója személyes jelenlétével adott nyomatékot a külhoni magyarság ügyének fontosságáról. Lezsák Sándor köszöntőbeszédében kiemelte, hogy nincsenek képesség nélküli települések és tehetség nélküli emberek, kizárólag tehetségtelen politika létezik. A speciális tehetségek és képességek felderítése, kiteljesítése a Lakiteleki Népfőiskola legfőbb célja és küldetése. Lezsák Sándor kiemelte, hogy „fontos az elszármazottakat visszacsábítanunk, a munkánkkal, a példánkkal, a helytállásunkkal.” Beszédében az értékek értékesítéséről is szót ejtett, és felhívta a konferencia résztvevőinek figyelmét, hogy az értékek nemzedékeken és korosztályokon átívelése, átörökítése és újrateremtése, átértelmezése mindnyájunk feladata, kizárólag ez erősítheti meg a nemzetünket a Kárpát-medencében. Értekeinkkel nem törődni „vakmerő gyávaság” – mondta. Leszák Sándor Tamási Áron szavaival búcsúzott, „A madárnak (…) szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelezettsége.” A könyvbemutatót a Lakiteleki Kösöntyű Néptánccsoport és a Gyergyóremetei Ifjúsági Fúvószenekar fellépése tette még emlékezetesebbé. A konferenciát követően a Csutakfalvi Közösségi Házban a gyergyói kézművesek alkotásait is megtekinthették az érdeklődők a gyergyói helyi termékek és foglalkozások vásárán, bemutatóján, majd helyi zenészek, énekesek szolgáltatták a magyar muzsikát a vacsorához és a baráti, szeretetteljes beszélgetésekhez. Magam is konferencia-előadó voltam, a három fős kutatócsoportunk Maroshévíz, Galócás, Gyergyóvárhegy, Gyergyóhodos és Gyergyósalamás teleüléseken vizsgálódott.
Rendkívül szerencsésnek mondhatom magam, mert a kutatássorozat révén egy kiemelkedő csapattal a teljes Kárpát-medencét bejárhattam, minden külhoni területen legalább egy értékfeltáró munkában részt vehettem, az elmúlt években 11 kollégium munkáját segítettem. Páratlan tudást, szakmai- és élettapasztalatot szereztem, megannyi felejthetetlen élményt és a kevesek kiváltságának számító speciális ismeretet, komplex, csak a személyes interakciók révén megszerezhető, szilárd kárpát-medencei nemzettudatot. Egy szűk, 4 éves időmetszetben teljes körű képet kaptunk a külhoni területeken élők mindennapjairól. Mindez felemelő, meghatározó és hatalmas felelősség. A programsorozattal három erdélyi és egy partiumi kutatásban is részt vettem, ez a vidék különösen közel áll a szívemhez. Az értékfeltáró utak folytatásaként most a Petőfi-programban igyekszem a megszerzett készségeket a Temesvári Magyarság érdekében hasznosítani.
