Jelenlegi hely

A lélek útja

A Radnóti Miklós vers-zarándoklat bezdáni megállója

/ Biró László /
biro.laszlo képe
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor, Radnóti Miklós útját járta végig a költő születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából. Augusztus 31-én indult el Borból és szeptember 24-én érkezett meg Abdára, Radnóti kivégzésének feltételezett helyszínére, ami 820 kilométeres út volt. Közel 100 településen haladt át, amely út során körülbelül 30 településen tartottak megemlékezés.

A versvándornak nem ez az első zarándoklata, 2017 őszén 270 kilométert gyalogolt Kunszentmiklóstól a horvátországi Szentlászlóig, eközben Szent László királyunk emlékét idézte.

Tóth Péter Lóránt három országot érintett zarándoklata során: Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot, mintegy száz településen áthaladva, ebből 670 kilométert gyalogosan tett meg, a maradék 150 kilométert pedig vonaton. Közben iskolákban, művelődési egyesületekben tartott Radnóti műsorokat.

Ösztöndíjas társaimmal, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével, mgr. Hajnal Jenővel, valamit a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökével, Jerasz Anikóval (mentorunkkal) vettünk részt a délvidéki verszarándok utolsó megállóján, Bezdán, a volt kompkikötőben, ahonnét tovább haladt a zarándoklat a Drávaszög felé.

Bezdánban a katolikus templom előtt találkoztunk, a helyi Testvériség-egység Általános Iskola és a kupuszinai József Attila Általános Iskola tanulóival és együtt kísértük el a versvándort az egykori kompkikötőhöz.

Töredék (Hungarian)

Oly korban éltem én e földön,

mikor az ember úgy elaljasult,

hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,

s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,

befonták életét vad kényszerképzetek.

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,

az áruló, a rabló volt a hős, –

s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,

már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor ki szót emelt, az bujhatott,

s rághatta szégyenében ökleit, –

az ország megvadult s egy rémes végzeten

vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor gyermeknek átok volt az anyja,

s az asszony boldog volt, ha elvetélt,

az élő írigylé a férges síri holtat,

míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

 

Oly korban éltem én e földön,

mikor a költő is csak hallgatott,

és várta, hogy talán megszólal ujra –

mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –

a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ezzel a verssel emlékezett meg Tóth Péter Lóránt Radnóti Miklósról. A megemlékezésnél közreműködtek a Testvériség-egység Általános Iskola tanulói és tanárai, továbbá beszédet tartott dr. Szili Katalin autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke. A búcsúztató alkalmával jelen volt még mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, De Negri Ibolya, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja, Turkál Marianna, az MNT Oktatási Bizottságának tagja, Jankovich Szilárd, Zombor városi tanácsosa és Pribilla Attila segédpolgármester is.

A versvándor, Radnóti útja tizenhét napos délvidéki szakaszának tiszteletére, koszorút helyezett a Dunára és tovább indult Darázs településre.

Fotókat készítette: Kürtössy Péter