A Szabadegyetem programsorozat célja a határon túli magyarság szellemi és kulturális értékeinek bemutatása. A nagyérdemű minden héten csütörtökönként részt vehet egy érdekes, szórványt bemutató, népszerűsítő előadáson a Nádor utcai Galériában.
2025. január 23-án a résztvevők betekintést nyerhettek 14 egykori muravidéki levente sorsába.
Šooš Péter muravidéki történész az ELTE-n végezte egyetemi tanulmányait. Szakdolgozatát a muravidéki leventék életéről írta, majd a tanulmányai befejeztével tovább dolgozott az anyagon.
A lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet könyvkiadási programjának köszönhetően 2023-ban könyv formában is megjelent az irománya. Azóta a Bánffy Központban személyesen is megtekinthető a könyv, viszont vásárolni már szinte nem lehet, hamar elkapkodták a példányokat.
A muravidéki leventékről (az alábbiakban a könyvből kiszedett fontos gondolatok olvashatók)
A leventék története 1921-től, az úgynevezett testnevelési törvény kibocsátásától indul. A trianoni békediktátum egyik fontos pontja volt, hogy a magyar haderő 35 ezer katonában maximalizálódjon. Az utánpótlás biztosítása érdekében (is) a 21-es törvény állami feladattá tette a 12 és 21 éves korú fiatalok iskolán kívüli testi nevelését, akik így katonai és egyben erkölcsi, vallási nevelésben is részesültek. Az így kialakult ifjúsági szervezet neve "Levente" lett.
1941 tavaszán Magyarországhoz visszakerült Bácska, Drávaszög, Muraköz és Muravidék is, a két utóbbi terület az akkori Vas és Zala megyékhez lett csatolva és ezen területekre is kiterjesztették a leventemozgalmat. Az első leventeegyesület 1942. január 7-én, Muraszombatban alakult meg.
Az 1942 és 1945 között működő muravidéki leventeegyletek tagjai közé tartozó fiatalok közül sokuknak nehéz és hányattatott sorsa volt a 2. világháborúban. 1944 őszétől a nyilas vezetés egyeseket kényszermunkára vitt vagy katonai szolgálatra kötelezett, így távol szülőfalujuktól saját bőrükön tapasztalták meg a második világháború borzalmait.
Péter előadása során 14 egykori levente története elevenedett meg naplók és visszaemlékezések alapján, de szó esett más muravidéki fiatalok sorsáról is, akiknek életét a háború forgataga meghatározta.
A Galériában az előadás előtt és után egy kiállítás is megtekinthető volt. A Magyarság Háza Szórványmagyarság című kiállítása a Nemzetpolitikai Államtitkárság Magyar szemmel fotópályázatára beérkezett alkotásokból válogat, középpontba állítva a szórványban élő magyar közösségek mindennapjait. A tárlat különlegessége, hogy a képek többségét nem hivatásos fotósok készítették, hanem lelkes amatőrök és műkedvelő fényképészek, akik saját szemszögükből, személyes és hiteles módon örökítették meg a kisebbségi lét pillanatait. A képek március 31-ig megtekinthetők.
