A szkopjei magyar szervezethez alig pár hónapja csatlakozott ifjú hölgyről, és szlovén irodalmi fordításairól előző év végén már jelent meg írásom az oldalon (elolvasható itt).
A cikket akkor egy bizakodó kijelentéssel zártam: „nem kétlem, hogy pár éven belül akár magyar költők verseit is átültetheti macedón nyelvre.”
A pár évnek becsült időtartamból aztán mindössze pár hónap lett - a márciusi ünnepség átkötő szövegein kívül a versbetétek fordításait is tanítványommal együtt végeztük. Petőfi Sándor, Donászy Magda, Szuhanics Albert; a paletta sokszínű, a munka pedig bonyolult volt, az eredmény azonban minket igazolt.
Ahogy decemberi beszámolómban írtam, Viktorijának „komoly szerepe lehet abban, hogy a jövőben Macedónia jobban megismerje a magyar irodalmat és kultúrát is.”
Ez a nap is hamarabb jött el, mint vártuk: a március 26-án tartott „Како си ми?” II. Egyetemi Hallgatói Filológiai Konferencián Viki is a tizenöt kiválasztott előadó között szerepelt, természetesen magyar témával.
„Kihívások a macedón-magyar műfordításban, különös tekintettel a költészetre.”
A versfordítás nehézségei, agglutináló nyelvünk és az igekötők sajátosságai mind terítékre kerültek a prezentáció során.
A specifikus, mégis érdekes téma egyöntetű sikert aratott nemcsak a hallgatótársak, de szkopjei Szt. Kiril és Metód Egyetem a megjelent professzorainak körében is.
Viktorija magyar irodalom és kultúra iránti érdeklődése továbbra is töretlen. Újabban magyar kortárs versekkel ismerkedik Czinege-Panzova Annamária szkopjei lektor felügyelete alatt, a Haladó II. csoport nyelvi óráin pedig talán még mélyebb vizekre evezve Pilinszky János zseniális vízióit fejtjük meg közösen.
Ha rajtunk múlik, hazánk kulturális értékei, gyönyörű irodalmi alkotásai nem tűnnek el, sőt, mind nagyobb teret kapnak és ismertebbé válnak majd a Balkánon.
