Hon- és magyarságismeret felnőtteknek
Az összejövetel első részében az egyházközség beszolgáló lelkésze, Nagy Veress Hajnal tart bibliaórát, melynek során egy-egy ó- vagy újszövetségi példázat kerül a hívek elé, amit közös énekléssel és imádsággal zárunk. Ezt követően, az est hátralévő részében, tematikusan egymásra épülő hon- és magyarságismereti fejezetekkel folytatjuk, vetített képes előadás formájában.
Előadásaimban fotókat, digitális animációkat, maketteket, filmrészleteket használok az elmondottak illusztrálására, ami mind a gyerekeknél, mind a felnőtteknél segít folyamatosan fenntartani a figyelmet, és élvezhetőbbé, befogadhatóbbá teszi a vázat, keretet alkotó történelmi és irodalmi adatokat: neveket, évszámokat, helyszíneket, eseményeket, a belőlük kiágazó párhuzamokat, összefüggéseket.
Első előadásomban, észak-magyarországi vár -és kastélytúránk után, történelmi és össznemzeti kulturális örökségünk szempontjából fontos várakhoz, nemzeti emlékhelyekhez látogattunk el. A budai várnegyed (királyi székhely), Visegrád (a visegrádi kettős várrendszer, királyi székhely), Esztergom (királyi és érseki székhely), Székesfehérvár, a Nagyboldogasszony Királyi Bazilika, királyi kápolnák, királyi várkomplexum maradványai, ami 500 éven keresztül volt a magyar királyok szakrális központja, egész a török hódításig, a mohácsi vész utáni tragikus időszakig. Ezt követte a 16. századi várháborúk kora: végvárrendszer, életmód és harcmodor. Eger 1552-es ostroma, Szigetvár 1566-os ostroma, Gyula, Drégely, etc. Irodalmi forrásaink voltak: Gárdonyi Géza – Egri Csillagok, Zrínyi Miklós – Szigeti Veszedelem (Obsidio Szigetiana), Arany János – Szondi két apródja (a költő egyik legismertebb balladája), Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekei, és Balassi Bálint Egy katonaének (A végek dicsérete – in laudem confiniorum) című közismert vitézi verse.
Mert hát ki ne emlékezne középiskolai irodalmi tanulmányaiból ennek a versciklusnak a kezdő soraira? „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él, mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél.” Ugyanakkor, abból a feltevésből kiindulni, hogy ez valóban minden magyar számára közismert, tévedés, mert például külhonban, így Romániában sem biztos, hogy bele kerül a tananyagba. Magyar tannyelvű intézményben, magyar tagozaton sok múlik a magyar anyanyelvű pedagógusokon, ugyanakkor az is kétségtelen, hogy nekik itt szórványban nehezebb a feladatuk, mint tömbben, például Székelyföldön, vagy otthon az anyaországban.
Legutóbbi összejövetelünkkor eljutottunk a Báthoryak ősi fészkébe, Nyírbátorba, ahol Ecsedi Báthory István erdélyi vajda, a kenyérmezei győző vörösmárvány-szarkofágja előtt hajtottunk fejet, miután kívülről és belülről is megtekintettük a nyírbátori református templomot, és végigsétáltunk a várostörténeti sétányon. Megismertük, többek között, Báthory Erzsébet és unokaöccse, Báthory Gábor igaz történetét is, akik szintén kötődnek Nyírbátorhoz, hiszen Báthory Erzsébet itt született (és még megannyi Báthory), míg Báthory Gábort nagyváradi meggyilkolása után, egykori bizalmi embere és erdélyi fejedelemként utódja, Bethlen Gábor itt helyeztette örök nyugalomra, itt temettette el.
Az Ecsedi-lápból, ahol a Báthoryak Gutkeled nemzetségbeli őse, a krónikákból ismert Vid vitéz megölte az ott rejtőzködő sárkányt (ami a családi címerükben is szerepel), és hatalmas, bevehetetlennek tartott erősségükből, az ecsedi várból, mára gyakorlatilag semmi sem maradt. A lápot lecsapolták, a várat lerombolása után széthordták, maradványainak nagy részét beépítették a környékbeli települések épületeibe, útjaiba.
Legközelebb alföldi városaink épített és kulturális örökségével ismerkedünk, így ellátogatunk Krúdy szülővárosbába, Nyíregyházára, és a kálvinista Rómába, Debrecenbe, a debreceni református nagytemplomba, a nagy hírű református kollégiumba, ami alma mater volt például Csokonai és Móricz számára is. Itt felkeressük Nyilas Misit, a Légy jó mindhalálig című regény főszereplőjét, amihez az 1960-ban készült fekete-fehér filmadaptációból nézünk meg néhány rövid részletet.
