Nyelvoktatási igények és erőforrások
A Kőrösi- és Petőfi-programba való 2018-as belépésem óta már a harmadik országban szervezhetek felnőtteknek szóló magyar mint idegen nyelv tanfolyamot, Nürnberg és Rahó után ezúttal Temesváron. Minden eddigi állomáshelyen elsősorban a származásnyelvi fiatalok fejlesztése volt az egyik fő feladatom, de kézenfekvő volt a felnőtteket is megszólítani, hiszen a nem szakmabeliek rendszeresen alábecsülik, mekkora igény mutatkozik a külföldiek magyarnyelv-oktatására. Németországban a 2018-ban elindított nyelvtanfolyamok a mai napig futnak Dr. Imre Angéla KCSP-ösztöndíjas vezetésével, és jelenleg Ukrajnában is jóval nagyobb az igény a magyar nyelv elsajátítására, mint amekkorát az ott dolgozó pedagógusok ki tudnának elégíteni.
Temesváron is hasonló a helyzet. Mivel az ösztöndíjas munkám fontossági sorrendjében a fiatalok előnyt élveznek, a Bartók Béla Elméleti Líceumban először a származásnyelvi fiataloknak szóló nyelvi fejlesztő program szakmai vezetését vettem át, februártól kezdve Mecser Szilvia korábbi Petőfi-ösztöndíjassal kiegészülve. A nyelvi fejlesztő programmal sikerült lefedni az iskolába járó, többnyire vegyes házasságokból származó gyerekek kiegészítő magyarnyelv-oktatását. A szülők egy része viszont szintén érdekelt volt a magyar nyelv alapjainak elsajátításában, ezért csak idő kérdése volt, hogy mikor induljon el a számukra szóló program. Miután kikerült az iskola Facebook-oldalára a felhívás, egy-két napon belül meg is telt a csoport.
Román szülők nyelvtanulási motivációiról
A megkérdezett vegyes házasságokban élő román szülők többnyire magyar párjuk és gyermekük miatt szeretnének magyarul tanulni, de amikor Iliescu Júlia igazgatóhelyettes asszony tolmácsolásával további motivációikról kérdeztük a tanfolyam résztvevőit, többen válaszolták, hogy szívesen utaznak Magyarországra nyaralni. A korábbi diákjaim közül rendszeresen voltak olyanok, akik szakmai vagy üzleti megfontolásból kezdtek el nálam tanulni, de életem első román csoportjában kizárólag az érzelmi szál dominál, és ez jó hír. Noha a Kőrösi- és Petőfi-programok elsődleges célja a határainkon túl élő magyarság támogatása, a magyar mint idegen nyelv tanfolyamoknak mindig van kulturális diplomáciai hozadéka is, hiszen a tanfolyamokról olyan tanulók kerülnek ki, akik kötődnek a magyarsághoz. Az olyan szomszédos népeknél, amelyekkel a közös történelmi tapasztalatokban mindkét oldalon vannak sérelmek, ez nagy kincs.
Az oktatás mikéntjéről
A tanfolyamok 2020. február 19-i indulásától kezdve sokan megszólítottak, hogy miként lehetséges úgy románokat magyarra tanítani, hogy én magam nem beszélek románul. A magyar idegen nyelvként való oktatása külön szakma, amelyhez előny, de nem szükséges idegenajkú diákjaink anyanyelvének ismerete. Viszont illik tudni a nyelvről: jelen esetben annak rendszernyelvészeti, kontrasztív nyelvészeti, nyelvtipológiai stb. jellegzetességeiről. Ezek áttekintése viszont nem akkora feladat, mint a nyelvtanárnak megtanulni románul. A gyakran feltett kérdésre szívesen idézek egy klasszikus példát elődeim munkásságából. A mára a Külgazdasági és Külügyminisztériumba olvadt Balassi Intézet jogelődje, a Nemzetközi Előkészítő Intézet a szocialista időkben számos „baráti” országból érkező, magyar egyetemre készülő külföldi magyarnyelv-oktatását vállalta. A diákok között egy csoportban megfértek szlávok, arabok, románok és afrikai országból érkező diákok. Azt viszont nyilván senki nem várhatta el, hogy a nyelvtanár minden vendégdiáknak az anyanyelvén is el tudja magyarázni a tananyagot. Ilyenkor két lehetőség adódik: vagy kizárólag magyarul beszélünk, vagy közvetítő nyelvet használunk.
A románokkal való foglalkozás esetén főleg magyarul beszélünk, indokolt esetben – új jelenségek elmagyarázásánál – pedig angol közvetítő nyelvvel. Az oktatás módszertani kérdéseinek részletesebb tárgyalására a nagy érdeklődésre való tekintettel egy külön beszámolót szentelek.
A nyelvtanfolyam kapcsán dr. Erdei Ildikó, az iskola igazgatója a következőképpen nyilatkozott:
„Az első visszajelzések pozitívak voltak, bízunk abban, hogy a most indult csapat kitart, és végig részt vesz a tizenkét alkalmasra tervezett oktatási folyamatban. Reménykedünk abban, hogy Petőfi-ösztöndíjasunk temesvári tartózkodási idejének lejártával sem csökken az érdeklődés a kommunikáción alapuló nyelvoktatás iránt, és akkor a legmegfelelőbb megoldásokat fogjuk alkalmazni, akár a saját erőforrásokra támaszkodva, akár külső oktatók bevonásával folytatjuk. Örvendünk annak, hogy a szülők nyitottak arra, hogy legalább alapszinten megtanuljanak magyarul.”
*
A nyelvórák szerdánként 18:00-tól 19:30-ig tartanak a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban.
Hajrá Bartók, hajrá Temesvár!
