Talán egy emberöltő is kevés ahhoz, hogy feltérképezzük Pozsony valamennyi történelmi eseményét és a múlt azon meghatározó alakjait, akik nem csak hozzátettek a városhoz, hanem kaptak is tőle. G. Kovács László maga is Pozsony szülötte, így nem meglepő módon, nagy átéléssel mesélt hallgatóságának, és villantott fel olyan neves történelmi személyeket, akik kötődtek a városhoz.
A városhoz olyan évszámokon és korokon túlmutató magyar nagyságok kötődtek, mint Széchenyi István és Bartók Béla. A komáromi születésű Jókai Mór cserediákként került Pozsonyba, Petőfi Sándor pedig a színészi pálya vonzalma okán érkezett a városba, hogy később az élményekkel teli, fájó elválást, Bucsú című versében örökítse meg.
G. Kovács László mesélt azokról az uralkodókról, akiknek Pozsonyban került a fejére a korona. Így olyan királyokkal találkozhattak a résztvevők, mint II. Rudolf, II. Mátyás, IV. Ferdinánd, vagy éppen II. Lipót. De a városban járt Paracelsus svájci orvos is, aki a mai modern orvostudomány egyik megalapozója, vagy éppen Hans Christian Andersen dán meseíró, aki sokat utazott a kontinensen, Pozsony hangulata pedig teljesen magával ragadta.
Az előadó csokorba gyűjtötte azokat a neves zeneszerzőket is, kiknek neve évszázadok után is fényesen ragyog, műveik pedig a mai napig ámulatba ejtik a hallgatóságot. Wolfgang Amadeus Mozart például hat esztendősen, Pozsonyban kezdte karrierjét, ami abból a szempontból párhuzamot mutat Liszt Ferenc pályájával, hogy ő kilenc évesen, szintén Pozsonyban indult el a halhatatlanság útján.
A múlt nagyjai tehát rendszeres látogatói, lakói voltak Pozsonynak, hogy adjanak a városnak, és kapjanak is tőle. Az előadás közönsége pedig G. Kovács László szavai által kapott olyan útravalót, ami elkíséri őket a pozsonyi mindennapokban.
