Baranta és néptánc a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének napján
Január 12-én a Beregszászi Főiskolán gyűltek össze a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének tagjai, majd 500-an, a VII. Nagycsaládos napra. Itt a város polgármesterétől az egyesület elnökén át a legkisebb pelenkásig, a főiskolai rektortól a kormánybiztoson keresztül a T. Misi 1. osztályos tanulóig mindenki egy nagycsalád tagjának érezhette magát.
Megható pillanat minden évben, mikor az egyesület elnöke, Török Dénes fölhívja a színpadra azokat a kismamákat, akik még szívük alatt hordozzák a reménységet, és egy kis kitűzőt kapnak, amelyen egy 12 hetes magzat életnagyságú lábnyoma van. Idén 2 édesanya kaphatta meg a kitűzőt.
Sok színes program közül választhattak gyermekek, szüleik és nagyszüleik is. Volt virágkötés, robotikai műhely, koncert, bábszínház, pelenkázó sarok (nem választható, inkább szükségszerű program), szülőknek szóló előadások.
Mi, PSP-sek két programot tettünk hozzá a rendezvényhez. Balázs Lilla táncot tanított, és pedig barantás játszóházat tartottam. Minderre 2-2 óránk volt egy különteremben. Az utolsó fél órában a fiúkat bátorságpróba elé állítottam. Kettes oszlopban, vállunkra tett fegyverrel átvonultunk a hatalmas épület egyik sarkából a másikba, és beálltunk táncolni a lányokhoz, Lillához. Látni kellett volna a fiúk arcát, mikor rájöttek, hogy mi lesz. Végül aztán Balázs Lilla ügyessége, némi fenyegetés, és helyén alkalmazott baranta edzői erőszak hatására minden fiú kiállta a próbát, és táncolt. Fergeteges mulatérozás kerekedett, még a véletlen arra vetődő nézőket is berángattuk.
