Az est folyamán a magyar nótáról sokféle vélemény hangzott el: míg sokan szeretik, akadnak olyanok is, akik nem. Holott a magyar nóta több mint 200 éve él. Kevés az az ember, akinek ne lenne egy kedves nótája. A magyar nóta a magyar nemzet egyik legtisztább kincse, mert őszintén szól a magyar ember öröméről és bánatáról. A magyar nóta olyan, mint a napsütés: örömet, erőt ád a szívnek.
A 16 órakor kezdődő program végig nagyon jó hangulatban zajlott. A közönség élvezte a műsort, tapsolt és dalolt 22 óráig. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a lévai Gubík Magdolna, a pozsonyvezekényi Iványi Árpád, a bényi Smid Erzsébet, az andódi Gál Zoltán, a párkányi Kovács István, az ebedi Kovács László. Fegyvernekről pedig Hlaváčné Tőke Veronika, Mészáros András és Szolár Mária is ellátogatott hozzánk. A zselíziek közül Nagy Andrea énekelt, aki immár másodízben lépett színpadra és a rendezvény egyik szervezőjévé is vált. A tágabb régió amatőr nótaénekeseit Mezei Zsolt és cigányzenekara kísérte. Az est záróakkordjaként együtt énekeltük el Kántor Jánosra emlékezve, a "Szeressük egymást gyerekek" című dalt.
A nótaest nem valósulhatott volna meg az Alsó-Garam menti Fejlesztési Partnerség polgári társulás támogatása nélkül. Köszönet illeti továbbá a városi hivatalt, a Csemadok Zselízi Alapszervezetét, a zselízi Alapiskolát és végül, de nem utolsósorban Csenger Tibor Nyitra megyei alispánt, hiszen segítségükkel lehetett sikeres ez a rendezvény.