Délután a város temetőjében folytatódott a megemlékezés, ahol a lévai Reviczky Társulás a nagysallói csata emlékére állított, felújított emlékmű átadásával rótta le tiszteletét a mártírhalált halt aradi vértanúk emléke előtt.
A megemlékezésen tiszteletét tette Dr. Harmati Zsolt, Főtanácsos Úr, aki Magyarország Pozsonyi Nagykövetségét képviselve, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, Kosik János, Veresegyház alpolgármestere, az MKP járási vezetősége és képviseltette magát az összes lévai magyar szervezet és intézmény.
A megemlékezés a Czeglédi Péter Református Gimnázium Gaudium énekkarának műsorával kezdődött. A gimnazisták műsorukban felidézték az Aradi Vértanúk utolsó mondatait, versekkel, dalokkal emlékeztek a mártírhalált halt hősökre.
Ezután a műsor moderátora Gubik László, a Via Nova ICS elnöke beszélt: „Ha értelmezni szeretnénk, azt a történészi meghatározást, miszerint a nemzet nem más, mint közös kép a múltról és közös terv a jövőre, akkor nem tévedünk nagyot azzal az állítással, hogy mind nemzetünk, mind az egyes nemzeti közösségeink fennmaradásának elengedhetetlen, hogy ne csupán a jövőt tervezzük közösen, hanem a közös emlékezetből fakadó múltunkból, hagyományainkat is ápoljuk. A saját értékeinknél nincs fontosabb, de ezeket felismerni, megismerni, összegyűjteni, újakat felfedezni, és megmutatni másoknak, nem kis munka, és ezt a feladatot nem végzi el helyettünk más. Vagy elvégezzük mi magunk, vagy feledésbe merülünk.”
A felújított emlékművet rövid egyházi szertartás keretében főtiszteletű Kassai Gyula, a Barsi Református Egyházmegye esperese áldotta meg és Fóthy Zoltán nagysallói plébános úr szentelte fel.
Kassai Gyula beszédében kihangsúlyozta: ”Mindig itt van az idő a cselekvésre, most is, ez az óra is a cselekvésre szólít. 2015-ben Léva jelenlegi asszonyai hasonlóképpen cselekszenek, mint a több mint 100 évvel ezelőtti elődeik.”
Az újonnan felszentelt emlékmű történetét Novák Margaréta, muzeológus ismertette. 144 évvel ezelőtt 1871. október 21-én avatták fel. Az emlékmű, amelyet Léva asszonyai állíttattak, az 1849. április 19-i nagysallói csatában dicsően harcolt, elhunyt honvédeknek emlékét őrzi. Az elmúlt másfél évszázad során megkopott obeliszket a Lévai Magyar Asszonyok Ligája kezdeményezésére főként lévai és Léva környéki magyarok adományaiból sikerült felújítani.
Duray Miklós a rendezvény főszónoka arról beszélt, hogy az a helytállás és meggyőződés, amely áthatotta a 1848/1849-es eseményeket, az a szabadság eszméje volt. Emlékeznünk kell és nem szabad felejtenünk: egyenlők és egyenrangúak vagyunk, nincs fölé vagy alárendelt. Felidézte az 1848/18949-es szabadságharc főbb állomásait. Beszédében kiemelte, hogy 131 halálos ítéletet, köztük az aradi vértanúkét is Ferenc Ferdinánd elrettentő példának szánta, de ez nem hogy elrettentette volna a magyar embereket, hanem még inkább összefogásra, tiltakozásra buzdította.
A felújított lévai magyar emlékmű az elmúlt 144 év során a lévai és Léva környéki magyarság számára minden év március 15-én a szabadság és a magyarság jelképe volt. A mostani alkalomra is szép számmal gyűltek össze.
Az aradi vértanúk napja alkalmából tartott megemlékezés végén a magyar szervezetek és intézmények képviselői, a megemlékezők elhelyezték a tisztelet koszorúit, virágait és mécsest gyújtottak.
Köszönet illeti a Lévai Magyar Asszonyok Ligája tagjait, valamint minden adományozót, hogy elhivatottságuk révén lehetőséget adtak a jövő nemzedékének, hogy Léván továbbra is „Legyen egy szent hely, ahová a dicső ivadék, midőn a régelmúlt dicsőségről megemlékezik, elzarándokolhasson.„
