Az előadást a 2011-ben megalakult Pro Traditio civil szervezet az összes lévai magyar szervezettel összefogva szervezte meg.
A szervezet célja a magyar őstörténet-kutatás terén a legfrissebb kutatási eredményeket és leleteket bemutató kiállítás anyagának minél szélesebb körben történő megismertetése. Az egybegyűlteket először a Pro Traditio szervezet elnöke, Kozsár Miklós köszöntötte, aki bevezetőjében elmondta: az alapítók közül mindannyian felvidékiek, és egyikük sem bölcsész végzettségű, de mindig is érdekelte őket, és a szívükön viselték a magyar történelem és a magyar kultúra ápolását, megőrzését. Ezért hozták létre a polgári társulást, így szeretnének hozzájárulni Felvidéken a magyar kultúra terjesztéséhez, a magyar őshagyományok ápolásához.
A történettudományi újdonságokat, felfedezéseket a Magyar Tudományos Akadémián felállított Magyar Őstörténeti Témacsoport tagjai adták elő. Először Sudár Balázs történész, a témacsoport vezetője ismertette a magyar mondák írásos forrásait, alapjait, valamint mesélt a gyerekeknek a nyelvünk nyelvcsoportbeli besorolásáról, kialakulásáról is. Ezután Petkes Zsolt a régészeti munka kulisszatitkaiba avatta be a lelkes közönséget, majd felvázolta a talált leletek alapján a honfoglaló magyarok útját a vándorlások során. Elmesélte, hogy a Kárpát-medencéből visszafelé indulva próbálják felfedni a múlt titkait. Természetesen a harcászati eszközök és a korabeli viseletek bemutatása sem maradt ki az előadásból.
A délelőtti előadáson a gyerekek csillogó szemekkel hallgatták a legújabb felfedezéseket népünk vándorlásának történetéről.
A gyerekeknek szóló délelőtti előadást követően délután már "komolyabb" nézőközönség, középiskolások és felnőttek előtt mondták el a kutatók a legfrissebb ismereteiket. Az előadás végén a nézők is feltehették kérdéseiket, melyekre a tudósok hol tudományos, hol szellemes válaszokat adtak.
Mindkét előadás alkalmával megtelt élettel a Reviczky Ház nagyterme. A múlt megőrzését, az őshagyományok ápolását, felelevenítését fontosnak tartja minden lévai magyar szervezet, minden magyar ember, ezért úgy érzem, az őseink méltán lennének büszkék a lévai magyarokra!
„Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, mely itt reszket a Kárpátok alatt. Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva: viselni sorsunk, ahogy meg van írva; Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét, Vérünkbe oltva ősök honszerelmét, Féltőn borulni minden magyar rögre, S hozzátapadni örökkön-örökre!” (Sajó Sándor: Magyarnak lenni)