Jelenlegi hely

Rendhagyó történelemóra Feketeardón

/ András Hanga /
andras.hanga képe
A Feketeardói iskola diákjai számára rendhagyó történelemórát szerveztünk, amelyen megismerkedtek a magyar történelem októberi eseményeivel, október 6-a és október 23-a történéseivel.
A diákok és tanárok figyelemmel kísérik a történelemórátKik azok az aradi tizenhármak?Az 1956-os forradalom és szabadságharc történései

A terem zsúfolásig megtelt a feketeardói iskolában. A diákok mellett két tanár Polyák Natália, Nagy Alexandra és az iskola igazgatóhelyettese, Fudella Angelika is részt vett a rendhagyó történelemórán. Kicsik és nagyok egyaránt nagy figyelmet fordítottak az interaktív foglalkozásnak, amelynek első felében az 1848-49-es szabadságharc rövid ismertetése után annak leverését, és az azt követő megtorlás szomorú következményeit ismerhették meg. Bár a kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet leginkább azon tizenhárom vértanú nevét őrzi, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A diákok megismerkedtek mindegyik vértanú sorsával, tudták kötni őket arcokhoz, nevekhez és tudatosodott bennük, hogy bár nem volt mindegyik honvédtiszt magyar nemzetiségű, de életüket áldozták a magyar hazáért, a szabadságért. A megemlékezés zárásaként meghallgattuk közösen Lévay József 1861-ben írt Az aradi tizenhárom balladája című dalt Balogh Márton előadásában: „viruljanak sírjaikon vérvirágok,/felejthetetlen légyen az ő haláluk”. Fontos, hogy minden határon túli magyar is ismerje a hősök áldozatát, s évről évre tisztelettel megemlékezzen vértanúságukról.

A rendhagyó történelemóra második felében az 1956-os forradalom és szabadságharc mozzanatait ismerhették meg a diákok, azt a történelmi pillanatot, amikor a zsarnokságot megelégelve a tizenéves pesti srácok az utcákra vonulva, életüket is feláldozva küzdöttek a szabadságukért. Archív felvételek megtekintésével kicsit ők is a budapesti utcákon érezhették magukat. Ezek után átbeszéltük, hogy mit jelent számukra a szabadság fogalma és milyen értékkel bír az, ha az ember szabadon élhet szülőföldjén. Dalokat hallgattunk, amelyek az 1956-os események feldolgozása kapcsán születtek és megbeszéltük, hogy milyen üzenete lehetett akkor ezeknek a dallamoknak és verseknek, és mit jelenthetnek napjainkban. A legmeghatározóbb mondat, ami a diákok fejében megmaradt az „azt ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra”. A megemlékezést követő kézműves foglalkozáson a diákok közepén lyukas nemzeti trikolór készítettek.

A magyar történelem ismerete kiemelkedően fontos a határon túli magyar fiatalok számára, látva nemzetük megpróbáltatásait, küzdelmeit, bátorságát, erőt ad számukra a mindennapok megélésében és tanúbizonyságát fejezi ki annak, hogy országhatárok ellenére a nemzet szíve e megemlékező dátumokon képes még együtt dobbanni.