Történelmi helyszínek, emlékművek Segesvár környékén
Zeyk Domokos százados és honvéd társai emlékműve Héjjasfalván található, a Brassó felé vezető főút mellett. 1849. július 31-én Bem József altábornagy, nagyrészt székely honvédekből és önkéntesekből álló seregét Fehéregyháza határában vívott véres ütközetben Lüders cári orosz és Gallas osztrák birodalmi tábornokok egyesült erővel legyőzték. A visszavonulást fedező utóvédharcok önfeláldozó hőseinek sírja fölött áll ez a honvédemlékmű, amelynek fő oldalát Zeyk Domokos honvéd százados bronz reliefje díszíti, haláláról versstrófa emlékezik meg: „Kozákok ezre körbe fogta, hogy élve ejtse foglyul őt. Ő küzd magát meg nem adva, aztán saját szívébe lőtt.” 1848 októberében a székely csapatokhoz, majd később a magyar ügy iránt végsőkig elkötelezett lengyel stratéga, Bem seregéhez csatlakozott. Hadnagyi, aztán századosi rangban Bem hadsegédje lett. A segesvári csata végóráiban Petőfit menekítette, és Bem menekülését is fedezte. Mikor lovát és őt magát az orosz dzsidások súlyosan megsebesítették, a megadásra való felszólítást visszautasította, inkább főbe lőtte magát. Az erdélyi magyar haderő egyik legerősebb, legvitézebb katonájának tartották. Mindössze 33 éves volt.
A honvédemlékművet 1901. október 20-án avatták fel, Zeyk Domokos özvegye is fia jelenlétében.
Héjjasfalvától vissza, Segesvár felé haladva, közvetlenül a főút mellett álljunk meg az Ispánkútnál, és tegyük tiszteletünket az itt felállított Petőfi-emlékműnél, a költő elestének feltételezett helyén! A korbeli források és visszaemlékezések tükrében így rekonstruálom a történteket – aki vizuális típus, akár úgy is elképzelheti, mint egy filmjelenetet: 1849. július 31-én, délután öt óra körül, Petőfi a Segesvár szomszédságában lévő fehéregyházai Sárpatak hídjáról nézi, ahogy kétszáz fiatal székely honvéd nyolcszáz kozákkal verekszik. Lóhátról egy lengyel katonaorvos, aki Bem utasítására tartózkodott Petőfi közelében, többször próbálva túlüvölteni a csatazajt, szólt, hogy fusson. Petőfi percekig tétovázott, s már lova nem lévén, futva elindult Héjjasfalva irányába. Közben a kozákok áttörték az őket makacsul feltartóztató fiatal székely katonák vonalát, s a menekülő Petőfit elérve, egyikük a szíve fölött, a bal mellkasán át lándzsájával keresztülszúrta, hogy a lándzsa hegye és a lendület ereje kifordította a lapockáját. Két óra hosszáig haldoklott, mikor hét óra után a Küküllő felé vágtató üldözők újabb hulláma érte el. Akkor az egyik ló balmelső patája vágtatás közben megrúgta a hason fekvő Petőfit, tovább roncsolva a sebet. Pár perc múlva meghalt. Sírhelye ismeretlen.
Az Ispánkúttól tovább haladva vissza a város felé, térjünk be Fehéregyházára a Petőfi Múzeumhoz, ami az unitárius templommal szemben van. 1867-ben gróf Haller Ferenc a birtokán található tömegsírokat bekeríttette, és föléjük, a kegyelet jeléül, hársfákat ültettetett. Balázs Imre református lelkész kezdeményezi és gyűjti a pénzt a fehéregyházi turulmadaras emlékműre, valamint a segesvári Petőfi-szoborra. Mindkét emlékművet 1897. július 31-én, a csata évfordulóján avatják, ezreket megmozgató, országos ünnepség keretében. A grófi család másik tagja, Haller Luise saját birtokán, a honvédsírok köré emlékkertet létesít, emlékházat építtet, ebbe múzeumőrt telepít, és a honvédő háborúval, Petőfi halálával kapcsolatos dokumentumokat, tárgyakat gyűjt, állíttat ki. A múzeum kertjében a honvédek emlékműve mellett Petőfi és Bem szobrait is megtaláljuk. A múzeumkertben emléket állítottak Petőfi verseket fordító román költőknek is. A múzeumot az elmúlt években felújították, ahol multimédiás eszközök, és a segesvári-fehéregyházi csatát ábrázoló terepasztal segítségével tájékozódhatunk a csata körülményeiről és lefolyásáról.
