A Magyar Szórvány Napja Lendván
A Szlovéniában élő magyarság ugyan a fogalmi keretek szerint nem szórvány, mivel túlnyomó részt a magyar határ menti sávban, egy tömbben élnek és százalékos arányuk is jóval a 20%-os küszöb felett van. Mégis a 10000 fő alatti teljes országos lélekszámuk a szórványban élő magyarság helyzetéhez hasonló kihívások elé állítják a muravidéki magyarságot is. A Magyar Szórvány Napja alkalmából a Petőfi Sándor Program helyi kezdeményezésére olyan rendezvény jött létre, melynek keretében egymástól távol eső nemzetrészek kerülhettek kapcsolatba egymással.
A dél-erdélyi Alsórákos, Kóbor és Sepsiszentgyörgy református lelkészei a Brassó megyei magyar települések élethelyzetét mutatták be, elsősorban felekezeti megvilágításban. E régió kis településein élő magyar közösségre jellemző, hogy a mindennapi élet az egyházi közösségeken keresztül szerveződik. Csákány Antal részletesen szólt Alsórákos, Kóbor és tágabban Kőhalom vidékének lelkipásztori gyakorlatáról, az egymástól távolabb eső szórványszigetek kapcsolatainak jellemzőiről, etnikai többséghez való viszonyairól, míg Marosi Árpád elsősorban mezőségi szolgálatáról számolt be a lendvaiaknak.
A rendezvény első részében a Petőfi Sándor Program lendvai ösztöndíjasa, Hunyadi Péter, történeti-néprajzi előadásban vázolta fel a Kárpát-medence magyar szórványterületei kialakulásának hátterét, illetve a fogalmi kérdések tisztázására is sor került. Ezt követően a Petőfi Sándor Program 2015/16-os programjáról esett szó, majd az egykori kőhalom-széki "szászmagyarok" bemutatásával a Brassó megyei magyar településekre került a fókusz.
A program keretében, a Petőfi Sándor Program célkitűzéseinek megfelelően, az egymástól messze eső területek közösségei találkoztak, hírt kaptak egymásról és a kötetlen beszélgetés keretében, zenei betétekkel és szekszárdi borokkal fűszerezett, jó hangulatú esten ismerkedhettek meg egymással. Nem az első hasonló rendezvény ez, hiszen 2016-ban ugyancsak a Kőhalom-vidék lelkészei érkeztek Kassára, hogy a szórvány napi rendezvény keretében a Petőfi Sándor Program helyszínek összekapcsolódhassanak egymással – ahogy erről korábbi cikkünkben is beszámoltunk. (https://www.petofiprogram.hu/munkankrol/erdelyi-aldas-kassara)
A dél-erdélyi vendégek programja természetesen ezzel nem ért véget. Szlovénia magyar vonatkozású történelmi emlékhelyeit is felkeresték az Isonzó völgyében, ahol székely katonák is harcoltak az első világháborúban. Harmadnapon pedig a Muravidék tájainak felfedezése során Domonkosfán és Szentlászlón is látogatást tettek. Előbbi helyen Andrejek Mitja evangélikus lelkésszel és Orbán Dusán helyi magyar közösségi vezetővel találkoztak. Szentlászlón pedig Muravidék egyetlen református közösségének szeretetteljes fogadtatásában volt részük az erdélyi református lelkészeknek, akik a búcsúzás után csak annyit mondtak: "Mintha otthon lettünk volna!"
