Az Emlékév híre a horvátországi szórványközösségbe, a vukovári magyarokhoz is eljutott, és a tagokkal közösen elevenítettük fel a népi író életútját, munkásságát. Az adventi időszakban mutattuk be a Hagyományok Háza gondozásában kiadott kiállítási tablókat nyomtatott formában, és egy rövid előadás után közös beszélgetés indult az alkotó irodalmi, kulturális és nemzeti jelentőségéről.
A katalógust, amely rengeteg archív fotóval és a kortársak idézeteivel illusztrálja Tamási Áron (1897-1966) életútját, élénk érdeklődés fogadta a vukovári magyarok körében, és a tagok egymásnak továbbadva hazavihették további tanulmányozásra.
Felelevenítettük a Nyikó-menti székely parasztcsalád képét, elkalandoztunk a székelyudvarhelyi iskolába, a Piave partjára, Kolozsvárra, képzeletben elutaztunk Amerikába Tamási oldalán, majd visszatértünk Marosvécsre, ahol az Erdélyi Helikon 1927-es megalapítása történt, és utána születtek meg az író olyan jelentős alakjai, mint "Ábel", vagy "Jégtörő Mátyás". A kiemelkedő író budapesti éveit, elnyomását, betegségét és kalandos magánéletét is megismertük a tablókon szereplő fényképek által, és az Ábel szájába adott mottóval közösen summáztuk, hogy: „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.