Iskolaválasztási motivációk egy multietnikus közegben
Hová adjuk a gyereket iskolába? – A kérdést akkor sem könnyű megválaszolni, ha történetesen nem multietnikus közegben élünk. A gyermekek iskoláztatásánál jövőtervezési, logisztikai, érzelmi és presztízsszempontok egyaránt szerepet játszanak. Természetes, hogy mindenki a lehető legjobb minőségű oktatást szeretné utódjának a földrajzilag legközelebb eső iskolában, ahonnan a gyermek majd jó eséllyel kerülhet a felsőoktatásba vagy egy jövedelmező szakma birtokába.
Multietnikus közegben viszont az iskolaválasztás szempontrendszere kiegészül a nemzetiségi aspektussal, amely vagy felülírja, vagy pedig maga elé engedi a fent említett tényezőket. Ha nem jártunk még olyan régióban, ahol több nemzet él együtt, feltételezhetnénk, hogy a nemzetiségi szempont mindennél erősebb: magyar család magyar iskolába íratja gyermekét, a szerb a szerbbe, német a németbe, és így tovább; ez azonban csak részigazság. Nem ritka ugyanis, hogy magyar gyerekek román intézménybe kerülnek, de van példa ennek a fordítottjára is: a román szülők szemében is erősebb lehet egy magyar iskola jó hírneve, földrajzi közelsége stb., mint a nemzetiségi szempont.
Temesváron gyakori esetnek számítanak a vegyes házasságok is, olyannyira, hogy ezek vannak többségben:
„A temesvári lakosság házasságkötéseinek mintegy kétharmada vegyes házasság, így nem meglepő, hogy hozzánk, a Bartók Béla Elméleti Líceumba is számos gyermek érkezik ilyen családokból.” – mondja Tasi Ottilia pedagógus, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Temes megyei elnöke.
Nyelvi fejlesztés alsó tagozatosoknak
Érkezzenek a gyerekek akár román–magyar családokból – néhány esetben olyan magyar családból, ahol bár a szülők mindketten magyarok, mégis a román nyelv használata vált dominánssá – vagy akár román családból, a családi háttér minden esetben tükröződik a gyermekek nyelvtudásában és nyelvhasználatában. Erre a körülményre reagálva a Bartók Béla Elméleti Líceum már több mint tíz éve szervez magyar nyelvi fejlesztő programot alsó tagozatosoknak, hogy a fent említett diákok származásnyelvi tudása minél közelebb kerüljön az anyanyelvi tudással bíró társaik szintjéhez.
„A magyar nyelvi fejlesztő programot több mint tíz éve indítottuk iskolánkban: először anyanyelvi bejárótáborok formájában, majd a napközi programok ideje alatt differenciált foglalkozásként. Ezt követően alakult ki a ma is működő program, amely több pilléren áll: iskolába lépéskor mérjük a gyerekek magyar nyelvtudását, és amennyiben az adatok valamint a tantermi tapasztalatok azt jelzik, hogy fejlesztésre volna szükség, kiscsoportos, heti 1-2 alkalmas nyelvi kompetenciafejlesztő foglalkozást ajánlunk a szülők számára. A bejáró táborokat továbbra is szervezzük, a Játszó- és alkotóházban is gyakran szervezünk nyelvi játékokat. Célunk, hogy még az elemi osztályok ideje alatt valósuljon meg a megfelelő szintű fejlesztés. A nyelvi programot az első években az iskolában tanító pedagógusok (tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok) vállalták, de a Petőfi program indítása óta igyekeztünk az ösztöndíjasokkal együtt működtetni a programot, hiszen nagy előnyt jelentett a hatékonyság szempontjából az a tény, hogy a foglalkozás vezetői nem beszéltek románul, így nem is válthattak át erre a nyelvre. A 2017/18-a tanévben Orcskai Mariann tapasztalata sokat jelentett a program gazdagítása szempontjából. A 2018/19-es tanévben Mecser Szilvia, a 2019/20-as tanévben pedig Juhász Gergely Petőfi-ösztöndíjas folytatja a programot.” – mondja dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója.
A nyelvórákon túlmenően az iskola kiemelt figyelmet szán a magyar nyelvi fejlesztés kérdéskörének, legyen szó konferenciaszervezésről, jó gyakorlatok és tananyagok publikálásáról vagy szakmai fórumok, műhelyek szervezéséről.
*
A 2019/20-as tanévben a nyelvi fejlesztő program 7 csoportban fut, heti rendszerességgel.
