Jelenlegi hely

Tengermelléken is megünnepeltük a Magyar Kultúra Napját

A magyar kultúra végtelen kincsestárából még ízelítőnek is kevés, ami egy estébe belefér, ezért egy teljesen szubjektív válogatással ünnepeltük a HMDK-TFME székhelyén a Magyar Kultúra Napját

/ Tomcsányi Zsófia Edit /
tomcsanyi.zsofia.edit képe
Fiuméből nézve a magyar kultúra olyan, mint a tenger fölé emelkedő szikla: évszázadok viharai ostromolják, de mégis szilárdan áll, ellenáll az idő múlásának. A tengerpart pedig maga a találkozás helye – akárcsak a kultúránk, amely hidat képez múlt és jövő, tradíció és megújulás között.
emléktáblákGábor és Gergelyhimnusz játékdíszletezés

Fiumében és környékén a múzeumok és utcák ma is őrzik a magyar fennhatóság épített és tárgyi kulturális emlékeit. A városban sétálva lépten-nyomon magyar feliratokkal és emlékekkel találkozhatunk, amelyek felidézik azt az időszakot, amikor a Magyarországhoz csatolt városban kiépült az adminisztráció és az infrastruktúra, beleértve a kikötőt és a várost Budapesttel közvetlenül összekötő vasutat.

Akkoriban a jelentős magyar kolóniát magyar konzulátus, magyar iskola és magyar kaszinó is szolgálta, valamint magyar nyelvű színházi előadásokat is rendeztek. Magyar nyelvű emléktáblák tanúsítják, hogy a magyar kulturális élet számos kiemelkedő személyisége nyaralt itt vagy a közeli Abbáziában.

Az első világháború után a magyar intézményrendszer és vele együtt a magyar lakosság nagy része elhagyta a várost, így ma a magyar kultúrát a kicsiny magyar közösség elsősorban szívében őrzi.

Az ünnep alkalmából ebből a szívekben őrzött kincsestárból merítettünk. Petőfi-ösztöndíjasként igyekszem mindig minél inkább bevonni a közösség tagjait, hiszen ezek a mi közös ünnepeink.

Kérésemre sokan javasoltak irodalmi és zenei alkotásokat erre az estére, és néhányan előadásra is vállalkoztak, így egy színes program állt össze felolvasószínházzal, versmondással és zenehallgatással. Az egyesület irodalmi-drámai tagozata most is nagy segítségemre volt.

Čović Gábor és Ágoston Gergely elénk varázsolta Göre Gábor bíró úr és Fekete Battancs János falusi párbaját, Radonić Margit pedig a Himnuszon kívül Szabó Lőrinc egy költeményét is elszavalta nekünk. Megidéztük a magyar operett hőskorát és a 20. századi nagy színészeinket. Felfedeztük a párhuzamot Sziámi egyik dala és József Attila költeménye között, amely segítette a nemzedéki ellentétek oldását. Végül Cseh Tamással együtt énekeltük a Himnusz előtti himnuszunkat, a Boldogasszony Anyánk-at.

Egy kis játékra is sort kerítettünk: közösen megfejtettük az erre az alkalomra készített Himnusz-kvízt és az irodalmi kávéházas fejtörőt, hiszen Márai Sándor óta tudjuk: „kávéház nélkül nincs irodalom”.

A rendezvény végén Šibalin Klepac Zdenka, a HMDK-TFME elnöke mondott ünnepi záróbeszédet, majd a hármas születésnap alkalmából saját készítésű tortával vendégelte meg a résztvevőket – hiszen a Himnusz és Cseh Tamás születésnapja mellett az egyesület 31. születésnapjának előestéjét is ünnepeltük.