’56-os megemlékezés Hertelendyfalván
Áhítattal kezdődött a megemlékezés, majd közösen elénekeltük a Himnuszt. Lőcsei Vilmos, az egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket, és felkért, hogy tartsam meg ünnepi beszédemet.
Beszédemben elmondtam, hogy nagy megtiszteltetés számomra, hogy újból megkaptam a Petőfi Sándor Program ösztöndíjat, és újra itt dolgozhatok az al-dunai székely településeken. Az elkövetkező nyolc hónapban is azon fogok igyekezni, hogy ezek a települések, ezek a maroknyi közösségek továbbra is erősek maradjanak magyarságtudatukban, nemzettudatukban.
Bár az ’56-os események ettől a vidéktől távolabbra estek, mégis fontos október 23-ról megemlékezni, mivel a forradalom nem csak az anyaországi nemzettársak magánügye volt, hanem az egész magyarságé.
A továbbiakban bemutatásra került "A vezér nélküli forradalom" dokumentumfilm első része, amelyben egykori veszprémi egyetemi hallgatók mondják el történetüket a Szovjetunióba való deportálásról, de megszólalnak a korszakot kutató kárpátaljai történészek is.
A megemlékezés Aranyosi Ervin "Október 23." versével, majd az udvaron lévő kopjafa koszorúzásával, és a Székely himnusz eléneklésével ért véget.
