2023. október 19-23.
Több olyan színház művészeit láthattuk, akik először lépnek fel a fesztiválon, és volt olyan is, akik még egyáltalán nem szerepeltek Brassóban. Kezdjük az elején: 2023. október 19-én volt a fesztivál ünnepélyes megnyitója, melyen Toró Tamás főszervező, és ötletgazda nyitóbeszédében kiemelte, hogy milyen fontosnak tartja egy magyar kulturális intézmény, illetőleg egy magyar színházi tagozat kialakítását a városban. Ennek hiánya szülte 10 évvel ezelőtt a Magyar Színházfesztivál létrejöttét, amely hét éve testet is öltött, és azóta minden évben a világjárvány tetőzése idején is megrendezésre került.
A beszéd után került sor a Fehér Holló-díj átadására. Idén a rangos kitüntetésben Adrian Vălușescu, a Redut Kulturális Intézet igazgatója részesült. A díjazottat Kirsch Gábor, Brassó megye RMDSZ elnöke méltatta.
A Fehér Holló elismerést 2022-ben hozta létre Ambrus Attila javaslatára a Brassói Lapok Alapítvány azzal a céllal, hogy elismerését, és tiszteletét fejezze ki azon személyeknek, akik az oktatás és kultúra terén alkotnak maradandót a tolerancia, nyitottság szellemében, és összekötő hidat vetnek a két nemzet között.
Az ünnepélyes alkalmat követően került bemutatásra a Háromszék Táncegyüttes előadásában a "Tragédia" című darab, mely Madách Imre: "Az ember tragédiája" című műve nyomán készült. A produkció zeneszerzője, rendező-koreográfusa, Könczei Árpád gondolatébresztőnek szánta ezt az előadást. „A táncművészet (néptánc, kortárstánc, mozgásművészet) eszközeivel a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszter létről kérdéseket teszek fel és megpróbálom a válaszokat is megkeresni. Múlt nélkül nincs jövő, mondja Babits, a jelent látva kimondom, jövő nélkül nincs jövőnk. Ezért küzdjünk tovább és bízva bízzunk!” A látványos előadás nagy tetszést aratott a közönség körében.
Másnap délután a Grimasz Színjátszócsoport lépett fel a kamarateremben. A színjátszókör 1991. óta megszakítás nélkül működik a brassói Áprily Lajos Főgimnázium keretein belül, Bálint Ferenc tanár úr vezetésével. A színházfesztivál elmaradhatatlan fellépői. Ezúttal két paródiával készültek. Az egyikben Lackfi János: Az "Anyám tyúkja" című versre írt zseniális parafrázisait, valamint Páskándi Géza: "Az eb olykor emeli lábát" című verses abszurd mesejátékát mutatták be a diákok. Az előadás első része tisztelgés Petőfi Sándor előtt, a költő születésének 200. évfordulójára, a Páskándi darab pedig, a szerző szerint „a romantikus mese paródiája, és egyben eredeti mese is.” A gimnazista fiatal tehetségek remek érzékkel jelenítették meg az egyes karaktereket, melyet a nézők vastapssal háláltak meg.
A délutáni produkció után este 19 órától a színház nagytermében a nagyváradi Szigligeti Színház művészeit láthattuk. A társulat először volt vendége a fesztiválnak. Brassóban egy nagyon kedvelt vígjátékkal érkeztek. Világhírű drámaírónk, Molnár Ferenc: "Játék a kastélyban" című komédiája egy készülő új színpadi mű, és egy szerelmi háromszög viszontagságos, és mulatságos történetébe nyújt betekintést. A közkedvelt darabra a brassói, a barcasági, és környéki magyarok nagy érdeklődést mutattak, hiszen telt ház várta a váradiakat.
Szabó Enikő, csíkszeredai színművésznő egyéni, zenés előadóestjével várt bennünket 2023. október 21-én 17 órától a kamarateremben, melynek címe: "A gondolatnak ősze rám köszönt." A művésznő gyerekkora óta zenésít, és mond kortárs, és klasszikus magyar verseket. Ezek közül most József Attila, Arany János, Radnóti Miklós, Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc, Orbán János Dénes költeményeit hozta el Brassóba. Hozzájárultak még saját dalszövegei is az esthez. Az előadáson Szabó Zsolt zongorista kísérte. Volt szerencsém beszélgetni a művésznővel az előadás előtt a fesztiválról, az előadásról, a brassói publikumról és korábbi brassói fellépéseiről. A csíkszeredai színésznő így nyilatkozott a brassói programsorozatról:
„Igen színvonalas fesztiválnak tartom a brassói Magyar Színházfesztivált. Elsősorban azért, mert a Kárpát-medence anyanyelvű színházai közül jönnek el ide többen Brassóba a színházi seregszemlére az évek során. Ez hiánypótló fesztiválnak bizonyul sokadik éve már, hiszen ilyen fesztivált nem nagyon képvisel a térségünk. Talán szerényebb kivitelben picit, de a kisvárdai Színházi Fesztiválhoz tudnám hasonlítani a koncepciót, a kezdeményezést és a megvalósítást is, hiszen olyan magyar teátrumokkal, kollégákkal találkozhatunk ezalatt az idő akik ritkán (vagy sohasem) kapnak invitációt erdélyi szintén, vagy ritkábban tudják teljesíteni az esetleges meghívást. Nagyon szívesen, és mindig őszinte meghatódottsággal emlegetem fel a brassói fesztivál 2020-as kiadását, amikor a járvány miatt bezárt minden színház, játszani, egyáltalán közönség előtt megnyilvánulni lehetetlen volt akkoriban. A brassói Magyar Színházfesztivál szervezői azonban belevágtak a lehetetlennek tűnő feladatba: megszervezték, és véghez is vitték az álmukat, létre tudták hozni korlatozásokkal együtt, de megtartottak egy csodálatos, bátor színházi seregszemlét, amelyre mindenki elismerően reagált a szakmából. A lelkes közönséget beleértve, akik annak ellenére, hogy erősen korlátozott terület volt az élő színház, hát még a fesztivál gondolata, mégis igen szép számban eljöttek. Sosem felejtem el azt az esztendőt. Semmit nem játszhattunk, és akkor sok-sok keserves hónap után újra színpadra álltunk, és valódi, hús-vér közönség előtt szerepelni tudtunk. Az igazán felemelő, és maradandó élmény volt. Egyébként a Csíki Játékszín minden esetben meghívott volt erre a nagyszerű fesztiválra, és szinte mindig itt tudtunk lenni előző időkben.”
A művésznő a saját előadásának megszületéséről így vallott:
„Amikor ritkán úgy érzem, hogy valami egyéni kikívánkozni való van bennem, akkor nyúlok a versekhez. A vers tömörített gondolatvilágát, és kifejezési formáit tartom a leginkább érdemesnek arra, hogy anyanyelvemen szólni tudjak a közönséghez. Legyen ez mondott, vagy énekelt verziója a versnek. Mostanában Arany János: "Kozmopolita költészet" című versét, vagy Márai: "Halotti beszédét", vagy akár József Attila: "Hazám", Radnóti Miklós: "Nem tudhatom" című versét tartom az általam legtöbb mondanivalóval, és katarzissal leginkább bíró verseinek a repertoáromból. Nyilván hosszú a lista, de ezek jutottak most leghamarabb eszembe, s nem véletlenül.”
Szabó Enikő, és Szabó Zsolt közös produkcióját a brassói, ahogy Enikő fogalmazott nagypolgári közönség ezúttal is jól fogadta, ezért jön mindig örömmel ebbe a városba.
Október 22-én délután a kamarateremben a "Feloldozás" című performanszot láthattuk. Hazaszeretet, vagy szerelem? Előmenetel, vagy szabadság? Két szerelmes történetét mesélte el a Brassói Vándorszínház és az Ultima Sacra Regőstársulat közös előadása, akik az 1848-as szabadságharc eseményeinek sodrásában ellenkező oldalakra kerülnek. A forradalom hőseit kivégzik. Vezetői vagy elmenekülnek, vagy vértanúk lesznek, a hazaszerető költőt ellehetetlenítik. Ha nem alkuszik meg az ember, börtön, vagy kötél várja. Elég erős-e hőseink szerelme, hogy ne törjön meg akkor, amikor a besúgás az egyetlen menekülés a halál elől? Ki lehet-e egyezni, hogy a forradalmat eltipró császárból magyar király legyen? A verses, zenés előadás ezekre a kérdésekre is választ adott.
Este a nagyszínpadon pedig egy igazi különlegességgel kedveskedtek a szervezők a színház látogatóknak. Márai Sándor: "Kaland" című darabját a kassai Thália Magyar Színház tagjai hozták el Brassóba. Főszerepben Seress Zoltán, Jászai Mari díjas színészünkkel, aki színházi szerepei mellett rengeteg kiváló filmben is szerepelt. Ezúttal személyesen is megcsodálhattuk színészi játékát. A Kalandnak, Márai Sándor legsikeresebb színpadi művének az ősbemutatója 1940-ben volt Budapesten a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Aztán több mint háromszázszor játszották, sőt filmváltozata is született. A brassói közönség telt házzal várta ezt a darabot is.
Az előadás előtt Toró Tamás főszervező személyesen köszöntötte a kassai színház igazgatóját, Czajlik Józsefet, hiszen felvidéki társulat először volt vendége a színvonalas színházi fesztiválnak. Az igazgató úr elmesélte, hogy két apropóból is különleges a fellépésük itt Brassóban, hiszen az I. Világháborúig a kassai magyar színház nyári évadait Brassóban tartotta.
Faragó Ödön, az 1913-ban megválasztott volt színházigazgató így emlékezett erről az időszakról:
„Brassó, ez a drága város, a maga nagyszerű közönségével, örökre elveszett számunkra. Mit fogunk a nyáron csinálni? Hova vigyem ezt a sok embert, hogy kenyeret tudjak adni? ”
A másik apropó pedig az, hogy az előadás címéhez méltóan a társulat utazása is kalandosnak bizonyult, hiszen jöttükben műszaki hiba miatt karamboloztak. Személyi sérülés ugyan nem történt, de a díszlet szállítását komoly logisztikai művelet volt megoldani.
A kedves felvezető után pedig a kiváló előadásnak járó tapsvihar sem maradt el.
Színház fesztiválunk zárónapján 2023. október 23-án, a kamarateremben "Ki vagyok én?" címmel Némethy Zsuzsa és Bilibók Attila verses páros produkciója került színpadra Petőfi Sándor életének egy meghatározó szakaszáról, amikor vándorszínésznek állt. Igaz történeteken alapuló, de az igazságtól elrugaszkodott formában megjelenített, vidám hangulatú, korhatár nélküli előadást láttunk.
A nagyszínpadon 19 órától pedig a szatmárnémeti "Északi Színház" Harag György Társulat színdarabja zárta a fesztivált Ödön von Horváth: "Kasimir és Karoline" című művével. Az előadás előtt Toró Tamás főszervező megköszönte a támogatók, partnerek, szervezőtársak, önkéntesek munkáját, segítségét, illetve a közönség érdeklődését, és lelkesítő tapsát. Röviden megemlékezett az 1956. október 23-án kirobbant forradalomról, és a brassói cselekményekről is. A hősök tiszteletére közösen elénekeltük nemzeti imádságunkat, a Himnuszt.
Ezután következett a szatmárnémetiek előadása. A társulat ez év, május 26-án mutatta be először a darabot. A "Kasimir és Karoline" cselekménye teljes egészében egy hagyományos népünnepély, a müncheni OKTOBERFEST kulisszái között játszódik. 117 mozgalmas, rövid jelenet követi egymást: ahogy Horváth monográfusa írja, „szinte egyetlen nagy körhinta az egész, amelyen szédítő gyorsasággal forognak az egyes párok, bonyolódik a történet, teljesedik a mondanivaló.”
Az előadás bővelkedett látványos elemekben, nagyszerűen zárta keretbe ezt az öt napot. A nézők számából és a visszajelzésekből is kiderült, hogy ismét egy sikeres Magyar Színházfesztivált zártunk.
Fotók - Kedves Róbert János
