Az emléknapon két, Mikszáth életének meghatározó helyén: Nagykürtösön az evangélikus templomnál (itt keresztelték meg), és Szklabonyán, a Mikszáth Kálmán Emlékház (ebben a házban töltötte gyermekéveit) udvarán lévő emléktábla és emlékszobor előtt helyezték el koszorúikat a résztvevők.
Az emlékház udvarán a korábban érkezőket frissítővel és népi játékokkal várták, a koszorúzást követően pedig ki-ki kedve szerint, egy finom sütemény, kávé mellett megtekintette a kiállítást.
Ezek után a szklabonyai kultúrházban folytatódott a program, ahol a területi választmány megtartotta tavaszi választmányi közgyűlését. A találkozó és az emléknap színvonalát emelte a Szent László Emlékkiállítás, melyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság jóvoltából nemcsak a szklabonyaiak, hanem Ipolyhídvég, Nagycsalomja és Szécsénykovácsi lakosai is, valamint a járás magyar tanítási nyelvű alapiskoláiban, Lukanényén, Ipolynyéken, Ipolybalogon, Ipolyvarbón és Csábon is megtekintették a kisdiákok.
A CSNTV ezen a napon is megtartotta a már hagyományosnak mondható Mikszáth Irodalmi Kávéházát, ahol az elmúlt években a résztvevők közvetlen beszélgetésbe elegyedhettek a Kovács László – Görföl Jenő szerzőpárossal, Batta Györggyel, Molnár Imrével, Hrubík Bélával, Németh Zoltánnal, Dunajszky Gézával vagy akár Csáky Pállal. Idén a meghívásnak eleget téve Praznovszky Mihály, Mikszáth- és Madách-kutató irodalomtörténész, muzeológus érkezett a Balogh Gábor és Bodzsár Gyula által vezetett, majd kötetlen beszélgetésre.
Praznovszky Mihály életútján keresztül ismerkedhetett meg a közönség Mikszáth Kálmán életének állomásaival, az anyaföld, a palócföld és a tanítók, a nagymama, vagy Mauks Ilonka személyének jelentőségével. Az Ipoly mentén ezen a vidéken - ahogyan Praznovszky fogalmazott - a Jóisten levetítette a sugarát, hiszen a magyar nemzettudat fantasztikus, néhány meghatározó személyiség (néhány ezek közül: Rimay János, Balassi Bálint, Komjáthy Jenő, Madách Imre) is itt született. Praznovszky életének, kutatásainak másik meghatározó alakja Madách Imre, akiről elmondhatjuk, hogy a magyar s világirodalom egyik kiemelkedő alakja. Művét, Az ember tragédiáját – melyet az irodalomtörténész saját bevallása szerint több tucatszor látott, s életét végigkísérő alkotás – negyven nyelvre fordították le a világon, s a fordításokból a kéziratos és nyomtatásban megjelent művek száma meghaladja a kétszázat. A műnek és írójának zsenialitásáról megfeledkezni nem szabad, főleg a szülőföldjén élő magyaroknak. Madách szellemi örökségét ápolni és továbbadni kötelességünk – fogalmazott Praznovszky Mihály.
Az emléknapot a vacsora és finom bor mellett kötetlen beszélgetés zárta.
